| 
         
          | Született :
 1800 január 11-én
 Szimõ
 
 Elhunyt :
 1895 december 13-án
 Gyõr
 |  
         
          | Fontosabb évfordulói: |   
          |  |   
          | 1817 | felvette 
            az Ányos névet |   
          |  |   
          | 1825 | pappá 
            szentelik |   
          |  |   
          | 1868 | királyi 
            tanácsosi címet kapott |   
          |  |   
          | 1879 | a vaskorona-rend 
            lovagja lett. |   
          |  |   
          |  |  |   
          | Kémiai és fizikai szakszerkesztõ abban 
              a bizottságban, mely a német-magyar mûszaki szótárat állította össze.
 Az optikai és hullámtani kísérletek idõszaka az 1850-es évek 
              és az 1860-as évek elsõ fele. Optikai rácsokat 1863-ig készített. 
              Nagyfeszültségû készülékei zömmel az 1860-70-es évekbõl származnak. 
              Legismertebb külföldi eredménye a villámfeszítõ bemutatása volt 
              az 1873-as bécsi világkiállításon.
 
 Szikrainduktorokkal szintén ebben az idõben foglalkozott. Ekkor 
              dolgozta ki különleges induktor tekercselési eljárását is. Gyõri 
              nyugdíjas éveiben is fõként a nagyfeszültségû eszközök szerkesztése 
              felé fordult figyelme.
 |  | 
         
          | Galvánelemek és villanyvilágítás |   
          |   |   
          | A negyvenes évektõl kezdve - az ívlámpás 
              világítás nagy áramigénye miatt - kezdett Jedlik az elemek tökéletesítésével 
              foglalkozni. A kor legjobb telepeit, a Bunsen-elemeket vizsgálva jött rá arra, 
              hogy a belsõ ellenállás csökkentésével érheti el célját. Az addig 
              használatos egysavas merítõelemek helyett kétfolyadékos elemeket 
              készített, amiben a kétféle savat elõbb agyagdiafragma, majd késõbb 
              impregnált papír választotta ketté. Ilyen elemeket küldött ki az 
              1855-ös Párizsi Világkiállításra, de ezek a hanyag szállítás miatt 
              tönkrementek. Néhány épen maradt cellát tudott csak a bizottság 
              megvizsgálni, és hatását erõsebbnek találták a megfelelõ Bunsen-telepeknél. 
              Ezt az eredményt bronzéremmel jutalmazták. Az elemeket szabadalmaztatták, 
              sõt Pesten üzemet is hoztak létre a gyártáshoz. Telepei ismertek 
              és keresettek voltak. Párizsba, sõt Konstantinápolyba is szállítottak 
              belõlük.
 
 Az elemeket és az ívlámpás világítást 1856-ban Pannonhalmán is bemutatta. 
            Errõl az eseményrõl Kruesz Krizosztom fõapát naplójában így olvashatunk: 
            "Este az õsmonostor négyszög udvarában 22 elembõl álló Jedlik-féle 
            villanytelepet szerepeltettünk. A fény olyan erõs volt, hogy dacára 
            a holdtöltének, a templom tornya égni látszott, és a szentmártoniak 
            már a hegy felé tartottak, hogy a tüzet eloltsák."
 |   
          |   |   
          |  |   
          | Ívlámpás világítás |   
          | Még Jedlik életében megjelentek az izzószálas 
            lámpák. Ezek elõször szénszálas- majd wolframszálas-kivitelûek voltak. 
            Napjainkban már a kripton illetve halogéntöltésû izzók és az energiatakarékos 
            kompakt fénycsövek a legelterjedtebbek. |  | 
         
          |  |   
          | © 2003
 |   
          |  
 
  
 
  
 
 Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es 
              színmélységre
 van szükség !
 Ajánlott felbontás
 1024x768 pixel
 24bit-es színmélység!
 
 
 Támogatottböngészõ típusok:
 IE , NS, Mozilla, Opera
 
 Minden jog fenntartva
 Horváth & Fellner
 © 2003
 |  |