| 
         
          | Született :
 1800 január 11-én
 Szimõ
 
 Elhunyt :
 1895 december 13-án
 Gyõr
 |  
         
          | Fontosabb évfordulói: |   
          |  |   
          | 1817 | felvette 
            az Ányos névet |   
          |  |   
          | 1825 | pappá 
            szentelik |   
          |  |   
          | 1868 | királyi 
            tanácsosi címet kapott |   
          |  |   
          | 1879 | a vaskorona-rend 
            lovagja lett. |   
          |  |   
          |  |  |   
          | Kémiai és fizikai szakszerkesztõ abban 
              a bizottságban, mely a német-magyar mûszaki szótárat állította össze.
 Az optikai és hullámtani kísérletek idõszaka az 1850-es évek 
              és az 1860-as évek elsõ fele. Optikai rácsokat 1863-ig készített. 
              Nagyfeszültségû készülékei zömmel az 1860-70-es évekbõl származnak. 
              Legismertebb külföldi eredménye a villámfeszítõ bemutatása volt 
              az 1873-as bécsi világkiállításon.
 
 Szikrainduktorokkal szintén ebben az idõben foglalkozott. Ekkor 
              dolgozta ki különleges induktor tekercselési eljárását is. Gyõri 
              nyugdíjas éveiben is fõként a nagyfeszültségû eszközök szerkesztése 
              felé fordult figyelme.
 |  | 
         
          | Szódavízgyártó gép |   
          |   |   
          | Munkásságának elsõ szakaszában kémiával, 
              elektrokémiával és elektromosságtannal, késõbb fõleg optikai kísérletekkel 
              foglalkozott. 1826-ban szódavízgyártó gépet szerkesztett, aminek 
              alapján létesült az elsõ hazai szikvízüzem. A készüléket latinul apparatus acidularisnek, magyarul "savanyúvízi 
              készület"-nek nevezte el.
 
 Igazi fizikus lévén, elõadásait meggyõzõ demonstrációkkal kíséri, 
              hallgatóságát az elõre elkészített "mesterséges szénsavas vízzel" 
              kínálja.
 
 Egyik elõadásán a következõ szavakkal kommentálta új találmányát:
 
 "Bátor vagyok tehát tisztelt gyülekezetnek ezennel kétnemû savanyú 
            vizet bemutatni. Egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerûbbike, 
            mellyben a közönséges vizen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi 
            más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja 
            magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon 
            kívül még többféle savak is felolvadvák; s azért azon csípõssége, 
            mellyet a pezsgõ borban kedvelünk, nagyon kielégíthetõ; pohárba töltetvén 
            szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el 
            nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki 
            is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípõsségébül."
 
 Itt kitöltötték a hallgatóság számára a szódavizet, melyet Jedlik 
              aztán így kínált kóstolásra:
 
 "Érdemes lehet ezen pezsgõ víz azon személyekre nézve, kik borral 
            nem élvén, szomjuságuk oltásakor az említett pezsgõi csípõsséget éldelni 
            kívánnák. Talán azon betegségekben sem lenne czéliránytalan ital, 
            mellyekben a szénsav által történendõ izgatás a belsõ részekre jótékonyan 
            hat. Mondhatom volt alkalmam cholera idejében némelly ismerõseim közül 
            tapasztalni, mennyire epedtek ezen ital után, s nem keveset enyhítettek 
            kínzó állapotukon, midõn az orvos engedelmébül vele élhettek. Illy 
            neme a savanyú vizeknek természetben nem találtatik: mert a szénsavval 
            egyesült víz többféle ásványos részekkel érintésben lévén, azokbul 
            kisebb vagy nagyobb mennyiségben mindenkor valamit magába vesz."
 
 Az Európán végigsöprõ nagy kolerajárvány 1831 nyarán pusztított 
              Magyarországon: keletrõl haladt nyugat felé. Jedlik, akit 1831 áprilisában 
              helyeztek át Gyõrbõl Pozsonyba, a maga módján próbálta enyhíteni 
              a betegek szenvedését. Felismerte, hogy a szódavíz hatására a betegek 
              szenvedései némileg csökkentek.
 
 Elõadását a következõ szavakkal zárta:
 
 "A többi palaczkokban pedig foglaltatik egy más nemû savanyú 
            víz, melly legközelebb a rohitsihez hasonlít; attul még is abban különbözõ, 
            hogy a szénsavas mészeg és kénsavas szikeg, mellyek a rohitsiben találtatnak 
            ugyan, de mivel az ital kellemetességét elõ nem segítik, ebbül egészen 
            kihagyatvák. Ennek vegyrészei a vizen kívül kettedsavas kesereg és 
            kettedsavas szikeg. Illy nemü savanyú víz annyi szénsavat, mennyit 
            az elõbbiben tapasztalánk, szabad állapotban nem foglal; de annál 
            többet bír az említett savak segedelmével megkötött állapotban; s 
            ezen oknál fogva, ha bor vagy czitromlé hozzá töltetik, az említett 
            savak vegytanilag azonnal föloszlatnak, és a szabadon eresztett szénsavakkal 
            az egész keveréket kellemes csípõsségûvé teszik."
 
 Majd pedig a szerzõ az alábbi felhívást intézte a jelenlevõkhöz:
 
 "Végtére tisztelettel jelentem, hogy ha némellyek a tisztelt 
            gyülekezetbül ezen savanyú vizek készítési módárul meggyõzõdni kívánkoznának, 
            azok elõtt a kijelelendõ idõben egy akónyi közönséges vizet savanyú 
            vízzé változtatni ezennel magamat késznek ajánlom."
 
 Ezzel végül is felajánlotta, hogy szódavízgyártó gépével bármely 
              közönséges vízbõl bárki számára képes elõállítani szódavizet.
 |   
          |   |   
          |  |   
          | Szódavízgyártó gép |   
          | A fenti szövegben feltûnõ lehet egy-két magyarosított kémiai szakkifejezések 
              használata is. Rohits ma Rogaska Slatina Szlovéniában. Szénsavas 
              mészeg: CaCO3, kénsavas szikeg: Na2SO4, kettedsavas kesereg: Mg(HCO3)2, 
              kettedsavas szikeg: NaHCO3. Tudni kell, hogy 1841-ben még nem lehetett 
              az egyetemi elõadásokat magyarul tartani. Ugyanakkor 1828 óta készen 
              állt az az egységes magyar kémiai szaknyelv, melyet Schuster János 
              (1777-1839) alkotott meg, Jedlik is ezt használta. Késõbb Jedlik 
              lett a kémiai és fizikai szakszerkesztõ abban a bizottságban, mely 
              a német-magyar mûszaki szótárat állította össze. Figyeljük meg, hogy Jedlik rögtön tanácsokat is adott a szódavíz minél 
            kellemesebb elfogyasztására, hiszen javaslatokat tett annak borral 
            vagy citromlével való ízesítésére.
 
 A szódavízgyártó gép leírását publikálni akarta, ezért elküldte 
              latinul Bécsbe, a Zeitschrift für Physik und Mathematik-hoz.
 Baumgarten, a folyóirat egyik szerkesztõje és tulajdonosa németre 
              fordította Jedlik cikkét, s Bereitung Künstlicher Säuerlinge címmel 
              megjelentette.
 |  | 
         
          |  |   
          | © 2003
 |   
          |  
 
  
 
  
 
 Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es 
              színmélységre
 van szükség !
 Ajánlott felbontás
 1024x768 pixel
 24bit-es színmélység!
 
 
 Támogatottböngészõ típusok:
 IE , NS, Mozilla, Opera
 
 Minden jog fenntartva
 Horváth & Fellner
 © 2003
 |  |