|
Született :
1900 június 5-én
Budapest
Elhunyt :
1979 február 9-én
London
|
| Fontosabb évfordulói : |
| |
| 1918 |
március
15-én behívják katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tér
haza |
| |
| 1919 |
május 24-én
evangélikus vallásra tér át. |
| |
|
| 1933 |
A náci
hatalomátvétel után elhagyja Németországot és hazatér. |
| |
| 1934 |
Végleg
Angliába települ. |
| |
| 1967 |
Nyugalomba
vonul. |
| |
| 1974 |
Súlyos
agyvérzést szenved. |
| |
|
|
| |
|
|
"Nem félek
a nyugdíjas kortól, mert egy új hobbit szereztem magamnak, írni
társadalmi kérdésekrõl.
Most, hogy a jövõm nagyrészt már mögöttem van szenvedélyesen érdekel
a jövõ, amelyet sohasem látok majd, azonban remélem, hogy írásaim
hozzájárulnak a síma átmenethez egy igazán új korszakba."
|
|
| Egyéb kutatási eredményei |
| |
Kutató tevékenysége során felismeri
a kis nyomású neongáz, higanygõz és nátriumgõz plazmaállapotának
számos törvényszerûségét. A második világháborút követõ években
kezd az elektronmikroszkópiával és általában a szabad elektronok
külsõ térbeli mozgásával foglalkozni. A megkezdett út az elektron-
és ionfizikától az elektronmikroszkópián át elvezet az optikához
és az információelmélethez, s közben - mintegy mellékesen - megszületik
a holográfia.
Az elektonmikroszkóp
Egy alkalommal Szilárd Leó felvetette Gábornak, hogy miért
ne lehetne mikroszkópot készíteni fény helyett elektronokkal. Mind
kisebb hullámhosszakat alkalmazva a fénymikroszkópénál jóval finomabb
felbontást lehetne elérni.
Több oldalról is megvizsgálva a lehetõséget megállapodtak abban, hogy
nem sok haszon származna egy ilyen eszközbõl. Végül is nem lehet élõ
anyagot vákuumban tartani, amire viszont az elektronsugarak irányítása
miatt van szükség.
Ezenkívül az elektronnyalábban olyan nagy teljesítmény koncentrálódik,
amely a vizsgálandó mintát menten elégetné. Jóval késõbb visszaemlékezve
erre az 1927-es beszélgetésre, Gábor megállapította, hogy akárhogy
is, de Szilárd egy évvel elõbb vetette fel az elektronmikroszkóp
ötletét, mint bárki más.
Ami pedig az elégést illeti: ki mert volna arra gondolni, hogy a
salak nemcsak a mikroszkopikus testek szerkezetét õrzi meg, de még
a szerves molekulák alakját is.
A lézer
Gábor Dénes a következõket mondta a lézerrõl.
"Többször megkérdeztek, hogy miért nem én fedeztem fel
a lézert.
Tulajdonképpen gondoltam rá. 1950-ben a koherens fény erõs sugárzásának
szükségességére gondolva, visszaemlékeztem, hogy 1921- ben Berlinben,
mint fiatal egyetemi hallgató, magától Einsteintõl hallottam a Planck-törvény
csodálatos levezetését, amely az indukált emissziók létezését posztulálta.
Ezután nekem volt egy ötletem az impulzuslézerrel kapcsolatban:
vegyünk egy megfelelõ kristályt, készítsük el ennek rezonátorát
egy erõsen visszatükrözõ bevonattal, töltsük tele a felsõ szintig,
megvilágítván egy kicsi lyukon keresztül, és süssük ki robbanásszerûen
saját fényének egy sugarával.
Legjobb tanítványomnak ajánlottam ezt mint doktori témát, de õ visszautasította,
mint túl kockázatosat. Mi tagadás, én sem voltam biztos benne, hogy
megfelelõ kristályt találnánk."
A lézert végül is 1961-ben felfedezték, s ezzel megadatott
a gyakorlati lehetõsége annak, hogy valódi, háromdimenziós hologramokat
készítsenek.
További találmányok
1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezik
ki. Szerkeszt egy Wilson-féle ködkamrát, melyben a részecskék sebessége
is mérhetõ. Alkot holográfiai mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet,
lapos, színes tv-képcsövet és egy új típusú termionikus átalakítót.
Elméleti munkája elsõsorban a hírközléselmélet területén jelentõs. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
