Világhíres Feltalálóink

Született :
1900 június 5-én
Budapest

Elhunyt :
1979 február 9-én
London

Fontosabb évfordulói :

1918	március 15-én behívják katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tér haza

1919	május 24-én evangélikus vallásra tér át.


1933	A náci hatalomátvétel után elhagyja Németországot és hazatér.

1934	Végleg Angliába települ.

1967	Nyugalomba vonul.

1974	Súlyos agyvérzést szenved.



"Nem félek a nyugdíjas kortól, mert egy új hobbit szereztem magamnak, írni társadalmi kérdésekrõl. Most, hogy a jövõm nagyrészt már mögöttem van szenvedélyesen érdekel a jövõ, amelyet sohasem látok majd, azonban remélem, hogy írásaim hozzájárulnak a síma átmenethez egy igazán új korszakba."

Plazmalámpa

Reiter Tibor egy érdekes kutatni valóval állt elõ. Olvasta Gurwitsch cikkét arról, hogy a növekedõ hagyma gyökerei olyan sugarakat bocsátanak ki, amelyek a szomszédos gyökerekben elõsegítik a sejtmagosztódást, a mitózist. Gábor Dénessel karöltve a két fiatal kutató elhatározta, hogy ezeket a sugarakat

közelebbrõl is megvizsgálja. Erre csak a szabadidejükben nyílt alkalom. Reiter munkahelyén, a Charité Kórházban volt egy szoba a hullaház fölött, s ott vizsgálgatták a hagymahajtásokat. Megállapították, hogy valóban van sugárzás, és a mitózis végbemegy a növekedõfélben lévõ gyökerekben. Errõl két tanulmányt publikáltak. Végül is a több mint száz mitóziskísérlet és a fotoérzékeny oldatokkal való méricskélés a tudomány szempontjából nem sok eredményt hozott. Más szempontból mégis eredményesnek bizonyult a befektetett munka. A két ifjú tudós a mitózis serkentésére higanylámpát használt, e lámpával azonban elégedetlenek voltak, és azon kezdtek gondolkodni, hogy miképp tökéletesíthetnék azt.
Gábor Dénes rájött, hogy a higanyhoz kadmiumot is adva javíthatja az égõ hatásfokát, és azt is kutatta, hogyan növelhetné az élettartamát.
Amikor aztán sikeresen ledoktorált, a témával a Siemens vállalatcsoport egyik cégének az igazgatójához fordult.
Az érdeklõdéssel meghallgatta, majd beajánlotta oõ a Berlin-Siemensstadtban lévõ Siemens és Halske Mûvek fizikai kutatólaboratóriumának fõnökéhez, az pedig nyomban alkalmazta.

Gábor Dénes 1932-ben szabadalmaztatta fémgõzívlámpáját.
A találmány lényege: egy vékony molibdén lapocskát forrasztott be a kvarccsõbe, így nagyobb teljesítményen mûködtethették a lámpát.
Ezt a megoldást ma is használják.

1933-ban a náci hatalomátvétel hatására a Siemens nem kívánta meghosszabbítani Gábor szerzõdését, pedig ígéretesnek látszottak fémgõzlámpákkal (plazmalámpákkal) végzett kísérletei. Gábor doktor ezután visszatért Budapestre.

Plazmalámpa

Magyarországon elsõnek a Tungsram kutatóintézetében dolgozó Budincsevits Andorral vette fel a kapcsolatot, hiszen õ is lámpák tökéletesítésével foglalkozott. A találkozójukon a cég nevében megjelent Selényi Pál örömmel közölhette velük, hogy a vezérigazgató fizetés nélküli vendégkutatóként engedélyezi Gábor Dénes laboratóriumi munkáját, használhatja a vállalat eszközeit, folytathatja kutatásait, konzultálhat a kollégákkal, így Budincsevitssel, Bródy Imrével és Vészi Gáborral is.
Ha csakugyan sikerül mûködõ plazmalámpát létrehoznia, a vezérigazgató hajlandó tárgyalni vele a találmány gyártásáról.
Budincsevits elkészítette a nagy elektronemissziójú oxidkatódot és segített kidolgozni a plazmalámpa gyártástechnológiáját.

Az izzólámpák nemzetközileg elfogadott élettartama ezer óra, ezt azonban a plazmalámpa nem tudta teljesíteni: csak néhány száz órán át világított, s kimerülõben egyre halványult sárga fénye.

Visszaemlékezésében Budincsevits Andor azt állítja, hogy a Gábor családnak akkoriban pénzre volt szüksége, mert eladósodott.
Gábor Dénes bizonyosan hallott róla, hogy akkoriban Bródy Imre két irkalappal beállított Aschner Lipóthoz, a kutatás menedzseléséhez és az üzlethez egyaránt jól értõ vezérigazgatóhoz, s e lapokra vázolta fel a kriptonégõ leírását.
Találmányának az ellenértékét aranyban kérte tõle.
Kívánsága teljesült, a Tungsram pedig azután milliárdokat keresett az újfajta izzólámpával. Gábor Dénes összeszedte hát minden bátorságát, és kihallgatást kért Aschnertól.
Bemutatta a plazmalámpát, és ismertette fejlesztési elképzeléseit, majd nagy lélegzetet vett, és kért 25 000 pengõt.
A vezérigazgató nem akart precedenst teremteni azzal, hogy félkész találmányt vesz meg (a cég tele volt ilyenekkel), de - a biztonság kedvéért - jól fizetett fix állást ajánlott Gábornak.

Csakhogy a Tungsram minden új alkalmazottjának - még belépése elõtt - alá kellett írnia a következõ szöveget: "Ezen munkakörén belül akár egyedül Ön által, akár pedig valamely alkalmazottunkkal együtt létesített találmányok a mi kizárólagos tulajdonunkat képezik, s mindazokat Ön tartozik nekünk haladéktalanul tudomásunkra hozni. Ön vállalatunkhoz nem tartozó egyénekkel feltalálói mûködés céljából nem társulhat, s ilyenekkel közösen vagy idegen név alatt szabadalmakat, illetve védelmi jogokat nem eszközölhet ki."

Gábor Dénes ezt nem fogadta el. Késõbb, amikor Gábor a plazmalámpát Ausztriában szabadalmaztatta, a Tungsram azt megtámadta: a találmányt az õ laboratóriumában, Budincsevits Andorral együtt fejlesztették ki, így az a Tungsramnak is tulajdona.
Az osztrák szabadalmi bíróságnál Budincsevitset nevezték meg tanúként.
A magyar mérnök azonban ezt a tanúskodást nem vállalta, mondván: a plazmalámpa bizonyíthatóan Gábor találmánya. A vállalat ejtette a pert.

A Tungsramnál ekkor már sokan beszéltek arról, hogy a magyarországi helyzet kezd egyre nehezebb lenni.
Orowán Egon (késõbb a brit Royal Society akadémikusa) Angliába készült, és angliai kivándorlást javasolt Vészi Gábornak is, akinek ott rokonai éltek. Még 1928 nyarán Gábor Dénest és Rogowski professzort Berlinben felkereste T. E. Allibone; az angol fizikus az oszcilloszkóp iránt érdeklõdött. Gábor 1934 elején neki írt, nem tudna-e állást szerezni számára cégénél, a manchesteri Metropolitan-Vickersnél. Ez a vállalat az A.E.I. cég erõsáramú részlege volt.

Allibone (késõbb szintén a Brit Királyi Akadémia tagja) a gyengeáramú eszközökkel foglalkozó társleányvállalathoz, a British Thomson-Houston kutatási igazgatójához, H. Warrenhoz fordult, aki ezután meghívta Gábort a cég telephelyére, Rugbyba.
Mint mérnököt vagy kutatót nem tudta volna õt könnyen alkalmazni, de létezett egy brit rendelkezés, amely a feltalálóknak szabad utat adott.

Gábor Dénest tehát a soha meg nem valósított plazmalámpa tervei juttatták be a szigetországba.

1.	Aeroplan-körhinta

2.	Tranziens jelenségek
3.	60 kV-os Oszcilloszkóp
4.	Holográfia

5.	Plazmalámpa

6.	Egyéb találmányai

Kapcsolódó linkjeink:

Szilárd Leó

Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!

Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera