|
Született :
1900 június 5-én
Budapest
Elhunyt :
1979 február 9-én
London
|
| Fontosabb évfordulói : |
| |
| 1918 |
március
15-én behívják katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tér
haza |
| |
| 1919 |
május 24-én
evangélikus vallásra tér át. |
| |
|
| 1933 |
A náci
hatalomátvétel után elhagyja Németországot és hazatér. |
| |
| 1934 |
Végleg
Angliába települ. |
| |
| 1967 |
Nyugalomba
vonul. |
| |
| 1974 |
Súlyos
agyvérzést szenved. |
| |
|
|
| |
|
|
"Nem félek
a nyugdíjas kortól, mert egy új hobbit szereztem magamnak, írni
társadalmi kérdésekrõl.
Most, hogy a jövõm nagyrészt már mögöttem van szenvedélyesen érdekel
a jövõ, amelyet sohasem látok majd, azonban remélem, hogy írásaim
hozzájárulnak a síma átmenethez egy igazán új korszakba."
|
|
| Holográfia |
| |
Az eljárás ötletét Gábor Dénes vetette
fel és dolgozta ki 1947-ben.
Bár az elmélet jó volt, az elsõ hologram elkészítésére csak 1961-ben
kerülhetett sor, mert addig - a lézer megjelenéséig - nem állt rendelkezésre
olyan fényforrás, amely az interferencia
elõállításához szükséges koherenciát
biztosítani tudta volna.
Gábor Dénes munkáját 1971-ben Nobel-díjjal ismerték el. |
| |
| A holográfia elve |
| |
1947-ben Rugbyben, Angliában dolgozott
a British Thomson-Houston Company kísérleti laboratóriumában.
Szerencse, hogy a holográfia ötlete az elektronmikroszkópián keresztül
jött, mert ha csak optikai holográfiára gondolt volna, a kutatási
igazgató, L.J. Davies kifogásolhatta volna, hogy a BTH társaság elektronikai
cég, és nem foglalkozik optikai kérdésekkel.
De mivel testvércégük, a Metropolitan Vickers készített elektronmikroszkópokat,
Gábor engedélyt kapott néhány optikai kísérlet végrehajtására, amelyek
alapjául szolgáltak a késõbb, a holográfiában elért eredmények sikerében.
A holográfiáról
A holográfia a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítõ eljárás,
amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós
kép hozható létre.
A hagyományos fényképezés során a tárgy képét lencserendszerrel képezzük
le a film síkjára, és így a filmen a tárgyról kiinduló fény intenzitásának
megfelelõen az egyes pontokban feketedés jön létre.
Ennek az eljárásnak a során azonban - mivel a feketedés mértéke csak
a fény erõsségétõl (vagyis amplitúdójától) függ, és független a fényhullám
másik jellemzõjétõl, a fázistól, minden információ, amit a fázis hordoz
(s ami a hullám rezgésállapotára jellemzõ), elvész. A tárgynak minden
egyes pontja ugyanabba a síkba képzõdik le, a kép kétdimenziós lesz.
A holográfia lényege éppen ennek a hiányosságnak a kiküszöbölése:
a hologramon - voltaképpen egy sík lemezen - az intenzitás mellett
a hullám fázisát is sikerül rögzíteni, így lehetségessé válik a teljes
információ felvétele és tárolása. (Innen ered a holográfia elnevezés
is: görögül a "holosz" teljest, a "grapho" pedig
írást jelent.)
A hologram készítésekor a tárgyat koherens lézerfénnyel világítják
meg, majd a visszaverõdõ fénnyalábot egy féligáteresztõ tükör segítségével
úgynevezett referencianyalábbá transzformálják.
A két sugár a fotólemezen találkozik, ahol interferencia képet, azaz
hologramot hoznak létre.
A hologram felvételének és rekonstruálásának lényege tehát: megfelelõ
módon rögzítjük, illetve a rögzített interferenciakép segítségével
újra létrehozzuk és továbbengedjük azt a hullámfrontot, amely a tárgyról
kiindult. Ennek alapján könnyen magyarázhatók a hologramkép sajátos
és szokatlan tulajdonságai. |
|
|
|
Hologram
|
|
|
| |
Mivel a valódi tárgyról kiinduló és a
rekonstruált hullám megegyezik, azt ugyanúgy is látjuk. A látott kép
háromdimenziós, érzékelhetõ a térbeli mélység, és lehetõvé válik az
oldal- és függoleges irányú rálátás is, a kép körbejárható. A hologramon
a tárgy képe végtelen sok perspektívából van rögzítve, s ha a megfigyelõ
mozog, más és más perspektívát érzékel, amelyek folyamatosan mennek
át egymásba, így az elrendezéstõl függõen lehetséges, hogy az egyik
irányból takart vagy nem látható részlet valamelyik másik irányból
nézve láthatóvá válik.
A hologramok mélységélessége igen nagy, csupán a fényforrás koherenciahossza
szab határt neki, ezért ha a tárgy egyes részeinek mélysége eltérõ,
akkor a róluk kapott kép szemlélésekor is változtatni kell a szem
fókusztávolságát. Mivel a hologram felvételekor nem használnak objektívet,
nem történik a képnek a hagyományos értelemben vett leképezése, a
tárgy minden egyes pontjából a hologram bármely pontjába érkezik információ.
Emiatt nincsenek olyan pontok, elemek a hologramon, amelyek emlékeztetnének
az eredeti tárgy jellegzetes vonalaira, és ez az oka annak a meglepõ
tulajdonságnak, hogy a kettétört hologram is elõállítja a tárgy teljes
képét.
Ha ugyanis a hologram valamilyen módon megsérül (karcolás, folt, törés),
csupán azok a perspektívák tûnnek el a képbõl, amelyeket a sérülés
érintett, a többi megmarad.
Természetesen ez is információ- és intenzitásveszteséggel jár, és
ha a hologramnak csak kis darabjával állítjuk elõ a képet, a felbontóképesség
is csökken.
A lézer megjelenése
Amikor a lézer 1961-ben elérhetõvé vált, Leith és Upatnieks tudósok
számára megadatott a gyakorlati lehetõsége annak, hogy valódi, háromdimenziós
hologramokat készítsenek. |
| |
Egy hologramban
akár több kép is eltárolható |
Leith és Upatnieks hamarosan 12 különbözõ
képet tudott tárolni egyetlen emulzióban. Manapság több száz oldalnyi
nyomtatott anyag tárolható azon a területen, ami közönséges fotográfiával
csak egyre lenne elegendõ.
A holográfia alkalmazási területei
A hologramok legelterjedtebb alkalmazási formájával, a biztonsági
azonosító jelekkel mindenki találkozhat a kazettákon és CD-ken vagy
az új papírpénzeken, bankkártyákon. Ezek az apró kis hologramok
(szinte) hamisíthatatlanok, mert róluk tökéletes másolatot csak
az eredeti hologram segítségével lehet készíteni.
Az apróbb-nagyobb dísztárgyként, mûvészeti alkotásokként forgalmazott
hologramokon túl ma már tökéletesen hû, nagyméretû színes hologramokat,
sõt színes holofilmeket is készítenek.
A hologramok felhasználási területe azonban az információtárolás
sajátságai miatt jóval szélesebb, és a szoros értelemben vett
háromdimenziós képrögzítésnél sokkal több lehetõséget nyújt.
Példaként ezek közül a lehetõségek közül ragadjunk ki néhányat:
- Ultragyors fényképezés
- Teljes rekonstrukció: 360°-os holografikus kép
- A rekonstruált hullám felhasználása referenciaként: a változással
egyidejû vizsgálat
- Több hologram szuperpozíciója ugyanazon a lemezen
- Interferometria kettos expozícióval
- A holografikus filmezés lehetõsége
- Holográfia az atomok világában |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
