| 
         
          | Született :
 1900 június 5-én
 Budapest
 
 Elhunyt :
 1979 február 9-én
 London
 |  
         
          | Fontosabb évfordulói : |   
          |  |   
          | 1918 | március 
            15-én behívják katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tér 
            haza |   
          |  |   
          | 1919 | május 24-én 
            evangélikus vallásra tér át. |   
          |  |   |  
          | 1933 | A náci 
            hatalomátvétel után elhagyja Németországot és hazatér. |   
          |  |   
          | 1934 | Végleg 
            Angliába települ. |   
          |  |   
          | 1967 | Nyugalomba 
            vonul. |   
          |  |   
          | 1974 | Súlyos 
            agyvérzést szenved. |   
          |  |   
          |  |   
          |  |  |   
          | "Nem félek 
              a nyugdíjas kortól, mert egy új hobbit szereztem magamnak, írni 
              társadalmi kérdésekrõl.
 Most, hogy a jövõm nagyrészt már mögöttem van szenvedélyesen érdekel 
              a jövõ, amelyet sohasem látok majd, azonban remélem, hogy írásaim 
              hozzájárulnak a síma átmenethez egy igazán új korszakba."
 |  | 
         
          | 60 kV-os Oszcilloszkóp |   
          |  |   
          | Gábor Dénes 1924-ben megkapta a Technische 
            Hochschule diplomáját. Némi tépelõdés után közölte az apjával, hogy szeretne doktorálni.
 Ez azt jelentette, hogy még két-három évig eltartásra szorul.
 De Gábor Bertalan örömmel fogadta elsõszülöttjének terveit.
 A fiúnak a doktori disszertációhoz most már csak egy jó témára volt 
              szüksége.
 A fiatalember a fõiskolán kedvenc professzorához, Orlichhoz fordult, 
              de neki semmi sem jutott az eszébe, így kénytelen volt Õ maga kiötleni 
              a témáját.
 
 Orlich professzor arra intette tanítványát, hogy ne vesztegesse 
              az idejét valamiféle találmány kifundálására. "Manapság minden 
              találmány használhatatlan, ami meg használható, azt valaki már elõbb 
              kitalálta." Ez nem volt valami bíztató. Ám az a szellem, amelyben 
              felnõtt, szinte követelte egy vegyésztõl, fizikustól vagy mérnöktõl, 
              hogy találjon fel valamit. Õt persze az ösztökélte, hogy az a találmány, 
              amellyel a világ elé áll, új elméleten alapuljon.
 Doktori disszertációján munkálkodva bejelenthetett egy újdonságot. 
              Megvalósította, hogy az elektromos áram önmagát fényképezze le az 
              általa kipprelének elnevezett rendszer segítségével.
 A nagyfeszültségû áramvezetékeken gyakran mutatkoztak hálózati zavarok, 
              tranziens jelenségek, villámláskor vagy kapcsoláskor. Ezek csak 
              néhány mikromásodpercig tartanak, mérésükre kellett valami mûszert 
              feltalálni és elméletet kidolgozni.
 Egy bizonyos mûszer már létezett, a Nobel-díjas Karl Ferdinand Braun 
              vákuumcsöve, amely a katódsugaraknak mágneses térben való elhajlásán 
              alapult, s amely a váltakozó elektromos áramok, elektromos rezgések 
              idõbeli lefolyásának megállapítására szolgált.
 Gábor Dénes a Braun-csõbõl alakított ki egy nagy sebességû, 60 kilovolton 
              mûködõ oszcilloszkópot.
 Ez volt az elsõ nagyszabású találmánya.
 (Más kérdés, hogy Aachenban Rogowski professzor épp ezen dolgozott 
            tanítványaival, és 1925-ben az elsõ gyorsrezgés észlelésében néhány 
            héttel megelõzte Gábor Dénest.)
 |   
          | 
 |   
          | Az elsõ 
              nagy találmány:a 60 kilovolton mûködõ oszcilloszkóp
 |   
          |  |   
          | A berlini doktorandust a padlótól a mennyezetig 
            érõ oszcilloszkópjának megépítésében ketten segítették, akik részt 
            vettek az elektromos kísérletekben is: Gábor Dénes hajdani lovas tüzér 
            társa, a Berlinben ekkor orvosi szakra járó, de a fizika iránt is 
            élénken érdeklõdõ Reiter Tibor, valamint a budapesti érettségi után 
            nyomban a Technische Hochschuléra íratkozó Goldmark Péter. 
 Rezgésgerjesztési, áramvezetési kutatásairól és a relérendszerrõl 
            1926
 és 1927 folyamán három német nyelvû tanulmányt írt az elektrotechnikai 
            szaksajtóban (az Archiv für Elektrotechnik-ben), majd szakdolgozata 
            a katódoszcilloszkópról füzet formájában jelent meg, kiegészítve a 
            túláram elhárításával kapcsolatos kutatásokról szóló beszámolóval.
 
 Gábor Dénes oszcilloszkópja sokkal erõsebb árammal mûködött, mint 
            a Braun-csõ, és sokszorta érzékenyebb volt Braun mûszerénél. Ebben 
            még nem különbözött volna számottevõen az aacheniak rezgésgerjesztõjének 
            szerkezetétõl és mûködésétõl, de Gábor Dénes volt az elsõ, aki az 
            elektronsugarak fókuszolásához használt rövid szolenoidokat vasköpennyel 
            látta el. Azt is elérte, hogy a kipprelék a tranziens jel megérkezéséig 
            a tengelyiránytól elhajolva tartották az elektronsugarat. A jel azután 
            érkezésekor kikapcsolta a relét, és az elektronsugár szabaddá vált. 
            Ez az oszcilloszkóptípus az egész világon elterjedt, ám idõvel igencsak 
            csökkent a mérete.
 |  | 
         
          |  |   
          | © 2003
 |   
          |  
 
  
 
  
 
 Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es 
              színmélységre
 van szükség !
 Ajánlott felbontás
 1024x768 pixel
 24bit-es színmélység!
 
 
 Támogatottböngészõ típusok:
 IE , NS, Mozilla, Opera
 
 Minden jog fenntartva
 Horváth & Fellner
 © 2003
 |  |