| 
         
          | Született:
 1908 január 15-én
 Budapest
 Elhunyt:2003 szeptember 10-én
 Stanford
 |  
         
          | Fontosabb évfordulói: |   
          |  |   
          | 1919 | Magyarország 
            elhagyása |   
          |  |   
          | 1933 | Angliába 
            érkezése |   
          |  |   
          | 1934 | Házasságot 
            köt Harkányi Auguszta Máriá-val |   
          |  |   
          |  |   
          | 1935 | szeptembere, 
            Amerikába érkezése |   
          |  |   
          |  |   
          |  |  |   
          |  
              "Elnök Úr nem engedni!"
 Amikor Reagan Gorbacsovval találkozott és Gorbacsov föltétlenül 
                ragaszkodott ahhoz, hogy Amerika a lézersugaras rakétaelhárítás 
                kisérleteit abbabagyja, az úgynevezett csillagháborús elképzeléseit 
                elvesse, Teller volt az, aki az elnököt biztatta:
 
 "nem engedni, nem engedni, az oroszoknak nincs ilyen elektronikájuk 
                és célzórendszerük."
 
 Ez volt az oka annak, hogy Gorbacsov beadta a derekát.
 S a végén mi lett belõle?
 A szovjet rendszer összeomlása.
 |  | 
         
          | B.E.T. 
            - Brunauer - 
            Emmett - Teller 
            egyenlet |   
          |   |   
          | Brunauer, Emmett és Teller (BET) számos modellt fejlesztettek ki 
              a gázok szilárd felületen történõ adszorpciójára (felületi elnyelésére), 
              melyek alapszabványai lettek a felületi méréseknek. A modellek többrétegû 
              homogén felületekre voltak érvényesek. A feltevések alátámasztották a következõ BET izotermiákat: 
 - A gázok sima, egyenletes szilárd felületen történõ adszorpciója 
              során a gáz és a szilárd felület közötti van der Waals erõk hatására 
              egyenletes hõmérséklet keletkezik.
 
 - Az adszorpcióban részt vevõ molekulák között más kölcsönhatás 
              nem jön létre.
 
 - Miután a szilárd felületet részben beborították az adszorpcióban 
              részt vevõ gázmolekulák, a fennmaradó gáz egyaránt képes elnyelõdni 
              a maradék szabad felületen, vagy a már adszorbált felsõ réteg felületén. 
              A második, vagy az azt követõ rétegek adszopciója során keletkezõ 
              hõ megegyezik az adott gáz cseppfolyósításakor keletkezõ hõvel.
 A B.E.T. egyenlet az alábbiakban látható, ahol:- Ca: a rétegeket ellepõ gáz sûrûsége (koncentrációja)
 - Kb: adszorpciós tényezõ
 - qm: maximális terhelés
 |   
          |   |   
          |  |   
          | A B.E.T. egyenlet |   
          | A kísérletekbõl a következõket lehet levonni: - Az adszorpcióban részt vevõ molekulák akadályoztatva lesznek.- Az adszorpció energiája minden rétegben megegyezik az elsõ réteg 
              energiájával.
 - Újabb rétegek keletkezhetnek, mielõtt egy másik elkészülne.
 Fontos megjegyezni, hogy számos ritka adszorpciós izotermia is 
              jól illeszkedik a BET egyenlethez. |   
          |   |   
          |  |   
          | A B.E.T. egyenlettel kiszámított adszorpciós 
              görbe |  | 
         
          |  |   
          | © 2003
 |   
          |  
 
  
 
  
 
 Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es 
              színmélységre
 van szükség !
 Ajánlott felbontás
 1024x768 pixel
 24bit-es színmélység!
 
 
 Támogatottböngészõ típusok:
 IE , NS, Mozilla, Opera
 
 Minden jog fenntartva
 Horváth & Fellner
 © 2003
 |  |