|
Született:
1908 január 15-én
Budapest
Elhunyt:
2003 szeptember 10-én
Stanford
|
| Fontosabb évfordulói: |
| |
| 1919 |
Magyarország
elhagyása |
| |
| 1933 |
Angliába
érkezése |
| |
| 1934 |
Házasságot
köt Harkányi Auguszta Máriá-val |
| |
 |
| 1935 |
szeptembere,
Amerikába érkezése |
| |
|
|
| |
|
"Elnök Úr nem engedni!"
Amikor Reagan Gorbacsovval találkozott és Gorbacsov föltétlenül
ragaszkodott ahhoz, hogy Amerika a lézersugaras rakétaelhárítás
kisérleteit abbabagyja, az úgynevezett csillagháborús elképzeléseit
elvesse, Teller volt az, aki az elnököt biztatta:
"nem engedni, nem engedni, az oroszoknak nincs ilyen elektronikájuk
és célzórendszerük."
Ez volt az oka annak, hogy Gorbacsov beadta a derekát.
S a végén mi lett belõle?
A szovjet rendszer összeomlása.
|
|
| Hidrogénbomba |
|
|
Teller 1942-ben csatlakozik a Manhattan Project-en dolgozó tudóstársaihoz,
miután Oppenheimer leállíttatja az atomok egyesítésére irányuló
kutatásait, és bevonja az atommag hasadásával ténykedõ társai közé.
Céljuk az volt, hogy a Hitleri németország elõtt fejlesszék ki az
atombombát.
1945-ben a Hirosimára ledobott atombomba megrendítette a Los Alamos-i
tudósok többségét, akik félbeszakították a hidrogénbomba kifejlesztésére
irányuló kutatásaikat.
1949-ben a Szovjetunió végrehajtotta elsõ kísérleti atomrobbantását.
Truman elnök ezek után elrendeli a termonukleáris kutatások folytatását
és a hidrogénbomba kifejlesztését.
Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg újra a kutatómunka.
Kezdetben a feltételek azonban összehasonlíthatatlanul rosszabbak
voltak a korábbiaknál, ugyanis a második világháború idején együttmûködõ
nagyszerû fizikusokból álló csapat szétszéledt és új emberekbõl kellett
összeverbuválni a kutatócsoportot.
Gamow és Teller munkásságának eredményeként elméletileg már tudott
dolog volt, hogy ha két könnyû atommag egyesül egy nagyobb atommaggá,
igen nagy mennyiségû energia szabadul fel.
Az ún. magfúzió természetesen nem emberi találmány: hosszú milliárd
évek óta a világegyetem legfõbb energiaforrása. A csillagok, így a
Nap központjában adottak azok a feltételek (nagy nyomás, magas hõmérséklet),
amelyek között az ilyen típusú magreakciók végbemennek és energiát
termelnek.
A magas hõmérsékletre és a nagy nyomásra pedig azért van szükség,
mert az ütközõ atommagok csak így tudják legyõzni a közöttük fellépõ
elektromos taszítóerõt. A Földön egyetlen ilyen hely van, ahol ilyen
viszonyok elõfordulnak, éspedig az atomrobbanás közvetlen közelében.
Stanislaw Ulam azt javasolta, hogy az atombomba mechanikus lökéshullámát
használják fel a fúziós töltet sûrítésére és a robbanás létrehozására.
Teller inkább az atombomba robbanásából származó sugárzást ajánlotta
a sûrítéshez és a fúziós folyamat beindításához.
E két elgondolásból ötvözõdött megoldás, a kétfokozatú berobbantás
Teller-Ulam konfigurációként ismeretes, s ennek alapján valósult meg
a hidrogénbomba.
A hidrogénbombát (vagy ahogyan nevezik, a H-bombát) úgy készítik,
hogy az atombombát alacsony rendszámú anyag rétegével veszik körül,
és amikor az atombomba felrobban, teljesülnek azok a feltételek,
amelyek a könnyû atommagok egyesüléséhez, és ezáltal a még nagyobb
nukleáris fúziós energia felszabadításához szükségesek.
|
|
|
|
|
|
A Hidrogénbomba
|
|
Ez a reakció, melynek megvalósítását elsõsorban hadászati szempontok
ösztönözték, óriási távlatokat nyit az emberiség energiaellátása
szempontjából. Napjainkban igen intenzív kutatások folynak a világ
legfejlettebb országaiban a termonukleáris fúzió szelídített változatának
hõerõmûvekben történõ fenntartására. Általa az energiatermelés igen
jelentõs, fûtõanyagból szinte kifogyhatatlan a Föld, ugyanakkor
a magfúzió során nem keletkezik káros sugárzás, így radioaktív hulladék
sem. A tudósok 2010-re jósolják az elsõ ilyen reaktorok beindulását.
|
|
|
|
|
|
hidrogénatomok egyesítése
|
A Los Alamosban létrehozott elsõ robbanótöltettel a Greenhouse fedõnevû
akcióban 1951 májusában hajtották végre az elsõ kísérleti atomrobbantást
a Csendes-óceán Enwitok szigetén. A kísérlet sikerült. Az emberek
ellopták a tüzet az égbõl. Ettõl a dátumtól a tengerészeti térképeken
egy szigetet már sohasem rajzolnak be többé, mert eltûnt, viszont
ettõl a dátumtól számíthatjuk az emberiség atomkorszakba lépését.
Olyan hatalom került az ember kezébe, amellyel elpusztíthatja, de
fel is emelheti önmagát.
Teller Edét az egész világ a hidrogénbomba atyjának tekinti. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
