| Neumann "First Draft of a Report 
              on the Edvac" címmel 1945-ben megjelentett egy mûvet, melyben 
              leírta azokat az alapelveket, melyeket ma a tudományos világ "Neumann-elvek"-ként 
              tart számon. Ezek szerint a számítógépnek a következõknek kell megfelelnie:
 - Legyen soros mûködésû, teljesen elektronikus. A gép egyszerre 
              csak egy mûveletet vesz figyelembe és hajt végre, és mindezt igen 
              gyorsan.
 - Használjon kettes számrendszert. Elektronikusan ezt sokkal könnyebb 
              megvalósítani: van áram (1), nincs áram (0). Ez a számolási mûveleteket 
              jelentõsen leegyszerûsítette a számítógép számára.
 - Használjon belsõ memóriát. A számítógép gyors mûködése következtében 
              nincs értelme annak, hogy minden egyes lépés után emberi beavatkozás 
              történjen a számítás menetében. A belsõ memóriában a részeredmények 
              tárolhatók, és így a gép egy bizonyos mûveletsorozatot automatikusan 
              el tud végezni.
 - Tárolt program elve. Talán a legjelentõsebb lépés. A számítások 
              menetére vonatkozó utasítások kifejezhetõk számmal, azaz adatként 
              kezelhetõk. Így ezek éppúgy a belsõ memóriában tárolhatók, mint 
              bármilyen más adat. Azáltal, hogy a számítógép belsõ memóriájában 
              utasításokat tárolhat, a számítógép önállóan képes dolgozni, mivel 
              mindegyik lépés után memóriája utasítja a további teendõkre anélkül, 
              hogy emberi beavatkozásra kellene várnia. Az ilyen utasításrendszert 
              ma programnak hívjuk.
 - Legyen univerzális a gép. A számítógép különféle feladatainak 
              elvégzésére nem kell speciális gépeket készíteni.
 
 Híres mûvének lényege - az elektronikus számítógépekkel szembeni 
              követelmények - 3 pontba foglalható össze.
 Az 1. pont a számítógép fõ részeit, az azokkal szembeni kívánalmakat 
              fogalmazza meg, a 2. pont a tárolt program elvet, a 3. pedig az 
              automatikus, emberi beavatkozás nélküli mûködési követelményt rögzíti.
 
 1. A gépnek 5 alapvetõ funkcionális egységbõl kell állnia:
 
 - a vezérlõ egység (control unit),
 - az aritmetikai és logikai egység (ALU),
 - a tár (memory), ami címezhetõ és újraírható tároló-elemekkel rendelkezik, 
              továbbá
 - a ki/bemeneti egységek (Input/Output - I/O).
 - A részegységek elektronikusak legyenek és bináris számrendszert 
              használjanak. Az ALU képes legyen elvégezni az alapvetõ logikai 
              és aritmetikai mûveleteket (néhány elemi matematikai és logikai 
              mûvelet segítségével elvileg bármely számítási feladat elvégezhetõ).
 
 2. Tárolt program elvû legyen a számítógép, azaz a program és az 
              adatok ugyanabban a tárban tárolódjanak, ebbõl következõen a programokat 
              tartalmazó rekeszek is újraírhatók.
 
 3. A vezérlõ egység határozza meg a mûködést a tárból kiolvasott 
              utasítások alapján, emberi beavatkozás nélkül, azaz közvetlen vezérlésûek 
              a számítógépek.
 
 A 3. pont azt jelenti, hogy van egy utasítás készlet (instruction 
              set), melyek utasításait a vezérlõ egység képes felismerni és az 
              ALU-val elvégeztetni. Az utasításhalmaz egy alhalmaza a tár (rendszerint 
              egymásutáni) címezhetõ celláiban van. Ez úgyis elképzelhetõ, hogy 
              adott egy utasításfolyam (instruction stream), a gépi kódú program 
              (code). A vezérlõegység egy mutatója jelöli ki a soron következõ 
              végrehajtható utasítást. Ezt a vezérlõ egység értelmezi. Az utasításokban 
              kódolva vannak/lehetnek az adatok, vagy az adatok tárbeli címei. 
              Ezeket a vezérlõ egység a tárból elõveszi, az ALU pedig elvégzi 
              rajtuk az operációkat. A tárolási helyek címezhetõk, a tárolási 
              helyeken a tárolt értékek változtathatók. Egy utasítás végrehajtása 
              után a vezérlõegység mutatója automatikusan - emberi beavatkozás 
              nélkül - a soron következõ instrukcióra mutat, a vezérlõ egység 
              veszi ezt az instrukciót, és az elõzõekhez hasonló módon végrehajta, 
              majd megy tovább. A soron következõ utasítás címét az utasítás mutató 
              (IP- Instruction Pointer) mutatja.
 
 A 2. pontból következik, hogy maga a program is feldolgozható, módosítható.
 
 A három pont együttesébõl a kövtekezõ megállapítás tehetõ: a számítógép 
              architektúra hardver és szoftver architektúrák együttese, hiszen 
              mûködését nemcsak a hardver szabja meg, hanem a szoftver is.
 
 A számítógépek az elmúlt jópár év során páratlan fejlõdésen 
              mentek keresztül, de elvi felépítésük nem változott. Számtalan kutatás 
              folyik a nem Neumann elvû gép kifejlesztésére, eddig még gyakorlatilag 
              nem sikerült. A bejelentett eredményeket ha jobban megvizsgáljuk, 
              mindig elõjön a Neumann elv, bizonyítva, hogy a nem Neumann elvû 
              gép is Neumann elven mûködik.
 |