| 
         
          | Született :
 1903 december 28-án Budapest
 Elhunyt :1957 február 8-án Washington
 |  
         
          | Fontosabb évfordulói: |   
          |  |   
          |  |   
          | 1937 | megkapja 
            az amerikai állampolgárságot |   
          |  |   
          |  |   
          |  |  |   
          | Neumann elõrelátását 
              és mély humanizmusát mutatja, hogy a Neumann elvet sohasem engedte 
              szabadalmaztatni.
 Azért hogy ezt megakadályozza az elvet egy publikációjában nyilvánosságra 
              hozta, ami megakadályozta a szabadalmaztatást.
 
 Azt mondta, hogy a számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az 
              egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok 
              és mérnökök hada.
 Ellene volt annak, hogy ebbõl egy vagy két ember hasznot húzzon 
              vagy üzletet csináljon.
 
 "A fejlõdés ellen nincs gyógymód."
 
 Neumann János
 |  | 
         
          | A számítógép |   
          |   |   
          | A háborús hangulattal átitatott Európából 
            1930-ban a Princeton-i Egyetem meghívására Amerikába érkezik és 30 
            évesen az USA legfiatalabb kinevezett professzora lesz. A világháború kitörését követõen a 40-es évek elején Neumann bekapcsolódik 
            a Los Alamosban folyó hadikutatásokba.
 Itt a lökés- és robbanási hullámok vezetõ szakértõje lett, ily módon 
            kapcsolatba került 1937-tõl a Ballisztikai Kutató Laboratóriummal.
 
 
 ENIAC - Electronic Numerical 
            Integrator And Computer
 
 1944-ben Philadelphiában ismerkedik meg a számítástechnikával és az 
            amerikaiak elsõ számítógépével, az ENIAC nevû (nehézkesen és hibásan 
            mûködõ, de már másodpercenként 333 szorzásra képes) számítógéppel, 
            amelyet az amerikai hadsereg hadicélú feladatok, többek között ballisztikai 
            feladatok elvégzésére fejleszt Goldtine vezetésével.
 A Manhattan-terv keretében 
            Neumann részt vesz az ENIAC néhány matematikai-logikai részletének 
            módosításában, hogy az nagyobb mennyiségû számításra és nagyobb sebességre 
            legyen képes.
 
 Az ENIAC 18 000 elektroncsövet, 70 000 ellenállást, 10 000 kondenzátort, 
            6000 kapcsolót tartalmazott, hossza 30, magassága 3 méter volt, 30 
            tonnát nyomott, teljesítményfelvétele 140 kW-ra rúgott, félmillió 
            dollárba került, s másodpercenként 5000 mûveletet tudott elvégezni.
 
 1945-tõl 1956-ig tartott az elsõ generációs számítógépek kora. Ezek 
            az ENIAC-hoz hasonló elektroncsöves digitális gépek voltak. Felépítésük 
            jellemzõen öt funkcionális egységre bomlott. Rendszertechnikailag 
            processzor centrikusak voltak, tárolóeszközeik a késleltetõ mûvonal 
            (késleltetõ vonalas tár), a mágnesdob és az elektroncsõ. Természetesen 
            egyre tökéletesebbé váltak, tárkapacitásuk elérte a 2 KBájt-ot, mûveleti 
            sebességük a 10.000 mûveletet másodpercenként (10 KIPS=kiloinstructions 
            per secundum). A programozás még fõleg gépi kódban, majd az Assembly 
            gépi nyelven történt, mely igen nehézkes, fárasztó és idõigényes volt. 
            Fõbb alkalmazási területük a katonai és tudományos-mûszaki számítások 
            voltak. A magas költségek és a nehézkes kezelhetõség miatt ezek a 
            gépek csak nagyon lassan terjedtek. A legnagyobb gondot az elektroncsövek 
            gyakori meghibásodása jelentette. A sokezer elektroncsövet - mivel 
            élettartamuk korlátozott - folyamatosan cserélni kellett.
 |   
          |   |   
          |  |   
          | ENIAC |   
          | Az ENIAC-ot ballisztikai és szélcsatorna-számításokra használták.A számítógépek nagy része hadi célokat szolgált. A gépeket a lõpálya 
              elemzésben, a modern haditechnikai eszközök kutatásában használták.
 A haditechnika fõleg a matematikai, fizikai, valamint az alkalmazott 
              tudományok képviselõinek szaktudására számított.
 Számos kutatólaboratórium szervezõdött e téma köré, és ezek a kutatólaboratóriumok 
              közvetve, vagy közvetlenül segítették a számítástechnika fejlõdését, 
              a számítástudomány elméleti megalapozását.
 |   
          |   |   
          |  |   
          | ENIAC |   
          | 1946-ban fejezik be az ENIAC (Electronic 
            Numerical Integrator And Computer) építését (USA). Neumann a tárolt 
            program elvét már az ENIAC-ban is alkalmazta. A fejlesztõk között 
            találhatjuk John Presper Mauchly és John William Eckert nevét is. 
 
 EDVAC - Electronic Discrete 
            Variable Automatic Computer
 
 Az ENIAC még el sem készült, amikor 
            Neumann irányításával elkezdõdött az EDVAC megépítése.
 Neumann azt vallotta, hogy a számítógép nem egy vagy több emberé, 
            hanem az egész emberiségé. Nem egy ember találta ki, hanem matematikusok 
            és mérnökök hada. Ellene volt annak, hogy egyesek hasznot húzzanak 
            belõle. Ezért elkészítette az EDVAC teljes leírását, hogy megakadályozza 
            Mauchly és Eckert szabadalmaztatási szándékát, majd publikálta azt, 
            és így lehetetlenné tette, hogy az elvet szabadalmaztassák.
 
 A mûködését 1949-ben kezdõ EDVAC (Electronic Discrete Variable 
            Computer) is belsõ programvezérlésû, elektronikus, digitális, univerzális 
            számítógép volt. Ez a gép már valamivel megbízhatóbban mûködött, mint 
            az ENIAC, de lényegében ugyanazok voltak a bajai (alkatrészek gyakori 
            cseréje, nagy fogyasztás, hatalmas költségek).
 
 Azonban az EDVAC volt az elsõ Neumann-elven mûködõ gép.
 
 "First Draft of a Report on the Edvac" címû, 1945-ben 
            megjelent mûvében írta le azokat az alapelveket, amelyeket azóta a 
            tudományos világ "Neumann-elvek"-ként tart számon. Ezek 
            a következõk:
 
 - a kettes számrendszer 
            alkalmazása,
 - teljes mértékben elektronikus elven mûködõ számítógép,
 - központi vezérlõ egység,
 - aritmetikai egység alkalmazása,
 - belsõ program- és adattárolás, programvezérlés
 |    |  
          |  |   
          | EDVAC - 1948 |   
          | Nemcsak a számítógép elvi felépítése, hanem a tervezése során is 
              újat alkotott. Õ dolgozta ki és vezette be a számítógép logikai 
              struktúráját részletesen ábrázoló szimbólumrendszert. Az általa 
              kidolgozott szimbolika a matematikai szimbólumok rendszeréhez hasonló 
              jelentõséggel bír.
 A tárolt program elvét nagyon egyszerûen lehet megfogalmazni: a 
              korábbi gépek külön adat- és programtárolóit egy tárban fogta össze. 
              Az elvet a szükség teremtette meg, ugyanis megoldást keresett arra, 
              hogyan lehetne a számítógépeket gyorsabban programozni. Ez a megoldás 
              annyira jól sikerült, hogy még ma is a világ valamennyi számítógépe 
              ezen az elven mûködik.
 
 Számtalan kutatás folyik a nem Neumann elvû gép kifejlesztésére, 
              eddig még gyakorlatilag nem sikerült. A bejelentett eredményeket 
              egy kicsit gondosabban megvizsgálva, mindig elõjön a Neumann elv, 
              bizonyítva, hogy a nem Neumann elvû gép is Neumann elven mûködik.
 
 Az EDVAC 1948-ban készült el, melynek építésében Neumann is részt 
              vett.
 
 
 IAS
 
 Neumann érdeklõdése az idegrendszer és az emberi agy mûködését 
              modellezõ gépek felé fordult. 1946-ban 
              kezdett hozzá csoportjával a princetoni Institut for Advanced Studies 
              intézetben egy új, tárolt programú számítógép megtervezésének. Munkájában 
              sokban segítette õt az elsõ elektronikus számítógép, az ENIAC kidolgozásában 
              résztvevõ Goldstine és Eckert. Itt 
              alkották meg az IAS- vagy Neumann-gépet (JONIAC). Ez leginkább abban 
              különbözött a korábbi két számítógéptõl, hogy párhuzamos mûködésû 
              volt, tehát sokkal gyorsabban számolt bármelyik korabeli számítógépnél, 
              felépítése pedig -fõ vonalaiban- megegyezett a mai modern számítógépekével.
 Az IAS tervezésérõl több publikáció is megjelent, melyeknek késõbb 
              igen nagy hatása volt a késõbbi számítógépek fejlesztésére. Elmondható, 
              hogy ez a számítógép tekinthetõ a mai számítógépek "atyjának".
 |   
          |   |   
          |  |   
          | IAS |  Neumann és munkatársai a gép tervezésekor többek között megpróbálták 
            utánozni az élõ emberi agy néhány ismert mûködésmódját. Neumann nevéhez 
            fûzõdik a tárolt programok elvének kitalálása, az adat és programtárak 
            egyesítése is. Felismerte, hogy egy rendszer biztonságát illetve hatékonyságát nem 
            annyira az határozza meg, hogy milyen elemekbõl épül föl, hanem az, 
            hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minõségû 
            és mennyiségû információ megy át.
 Neumann az elektronikus számológépek tervezése terén is fontos 
            újítást vezetett be. Korábban a tervezésnél csak a legfontosabb nagy 
            egységek (mint például az aritmetikai egység, programvezérlû egység 
            stb.) jelölésére használtak funkcionális vázlatokat, ami az áttekinthetõséget 
            erõsen megnehezítette. Neumann olyan szimbolikát vezetett be, amely 
            alkalmas volt arra, hogy konkrét mûszaki megoldástól függetlenül a 
            számítógép logikai struktúráját teljes részletességgel ábrázolja.
 Ezzel lehetõvé vált, hogy a tervezést két, egymástól független részre 
            bontsák: elõször a Neumann által bevezetett jelölésekkel a szükséges 
            mélységig megtervezik a gép logikai struktúráját. Ezt a munkát általában 
            matematikusok végzik. Az így elkészült logikai struktúra kerül át 
            azután a szorosabban vett mûszaki tervezésbe, ahol a logikai szimbólumokat 
            alkalmas módon alkatrészekkel váltják fel.
 Ez a szimbolika adott késõbb ötletet a modulrendszer kidolgozására 
            is.
 |  | 
         
          |  |   
          | © 2003
 |   
          |  
 
  
 
  
 
 Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es 
              színmélységre
 van szükség !
 Ajánlott felbontás
 1024x768 pixel
 24bit-es színmélység!
 
 
 Támogatottböngészõ típusok:
 IE , NS, Mozilla, Opera
 
 Minden jog fenntartva
 Horváth & Fellner
 © 2003
 |  |