|
Született :
1902 november 17-én
Budapest
Elhunyt :
1995 január 1-én
Princeton
|
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1917- |
Áttért
az evangélikus vallásra |
|
|
| 1926- |
Magyarország
elhagyása |
|
|
|
| 1927- |
Göttingában
Szilárd Leóval |
|
|
| 1933- |
Amerikába
érkezése |
|
|
| 1937- |
megkapja
az amerikai állampolgárságot |
|
|
|
|
| |
|
|
Wigner a szimmetriát tartotta
a világ egyik legfontosabb szabályszerûségének,
a törvények törvényének.
Egy kivétellel:
"Hogy fiúnak születni szerencsésebb-e vagy leánynak? A férfi
a szerencsésebb, hiszen õ csókolhatja meg a leányt!"
|
|
| Szimmetriaelvek |
|
|
Ha az ember a jelenségek leírására háromdimenziós
koordinátarendszert használ, és annak kezdõpontját néhány centiméterrel
eltolja, az új vonatkoztatási rendszerben is ugyanazok a matematikai
és fizikai képletek használhatók. Érzékeink eltolási szimmetriát,
forgásszimmetriát, transzlációs szimmetriát, idõeltolási szimmetriát
észlelnek, emiatt agyunk egy 3+1 dimenziós tér-idõben történõ tájékozódást
szokta meg. Akkor hogyan lehet, hogy az atomok és az elektronok valódi
világa végtelen dimenziós sokaságot alkot? Wigner arra a következtetésre
jutott, hogy Dirac, Heisenberg és Neumann végtelen dimenziós állapotterében
szigorúan (egzaktul) érvényes szimmetriák mutatkoznak, nevezetesen:
- háromdimenziós koordinátarendszerünk kezdõpontjának áthelyezése;
- a koordinátatengelyek elforgatása három dimenzióban három irányba;
- áttérés másik koordinátarendszerre, amely állandó sebességgel
úszik a 3-dimenziós térben;
- az idõkezdõpont tetszõleges megválasztása.
A természeti állapotok eme végtelen dimenziós állapottérben érvényes
szimmetriáit 3+1 dimenziós tér-idõben képzeljük magunk elé. Belõlük
10 szigorú megmaradási törvény következik: a lendület-vektor, a perdület-vektor,
a tömegközéppont sebesség-vektor és az energia megmaradása. Az emberi
érzékelés és az emberi gondolkodás viszont lassú az atomi jelenségekhez
képest. Az ember a világban történõ eligazodáshoz ezekre a nem hirtelen
változó (megmaradó) mennyiségekre figyel, ezért fejlesztette ki az
emberi agy (amely végtelen dimenziót amúgy sem tudna elképzelni) a
háromdimenziós tér koncepcióját. Hogy agyunk valahogy összefüggéseket
találjon a tapasztalatok között, megalkotta még az (idõtlenül távolba
ható) erõ és a gyorsulás fogalmát. Ma ezeknek csupán közelítõleges
tájékoztató értékük van az atomhoz képest nagy és lomha jelenségek
körében. A valóságot jelentõ végtelen dimenziós állapottér és az agyunkban
elképzelt elõre-hátra, jobbra-balra, fel-le mutató háromdimenziós
koordinátarendszer (pszichológiai) kapcsolatának kiderítése legfõképp
Wigner Jenõ érdeme. |
|
|
|
|
|
Alfred Nobel díj
|
Egy vasárnapi sétájukon Wigner megtanulta
barátjától, Neumann Jánostól a csoportelméletet, és felismerte annak
jelentõségét a természet szimmetriáinak leírásában. Az 1920-as években
Wigner Neumannal együtt hat tanulmányt írt a kvantumelmélet szimmetria-elveirõl.
A fentebb említett szimmetria-transzformációk matematikai csoportot
alkotnak, mert két szimmetria-transzformáció egymás után végrehajtva
ismét szimmetria-transzformációt ad. A csoportok szabatos algebrát
követnek. Ez a felismerés képessé tette Wigner Jenõt, hogy nem csupán
atomi és molekuláris energiaszintekre, hanem a köztük bekövetkezõ
kvantumátmenetek kiválasztási szabályaira is pontosan (számszerûen)
érvényes képleteket adjon meg.
1963-ban Nobel-díjat kapott a szimmetriaelvek szerepének felismeréséért
a kvantummechanikában. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
