Született :
1890 július 25-én
Budapest
Elhunyt :
1957 szeptember 8-án
Budapest |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1925 |
A Nemzeti
Kaszinó gobelintermének oltása kizárólag poroltókkal |
|
|
| 1947 |
A budapesti
Bazilika kupolatüzének vízkármentes oltása |
|
|
|
|
| |
|
|
A tûzeseteknél, különösen a raktári
tüzeknél gyakran elõfordult, hogy az oltóvíz okozta kár nagyobb
volt, mint a tûz okozta kár.
|
|
| Poroltó |
|
|
A tûzeseteknél, különösen a raktári tüzeknél
gyakran elõfordult, hogy az oltóvíz okozta kár nagyobb volt, mint
a tûz okozta kár. Valószínûleg kevéssé közismert, hogy a tûzkárok
mérsékléséhez vezetõ, és ma is széles körben alkalmazott ún. szárazoltó
eljárás - amelynél az oltóanyag víz helyett por vagy hab - és az eljárásnál
használt berendezések feltalálója egy magyar tûzoltó tiszt, Szilvay
Kornél volt.
Szilvay hamar felismerte a nagy mennyiségû oltóvíz alkalmazásának
hátrányát a belsõ tüzek oltásánál, ami esetenként nagy értékû anyagi
javak teljes pusztulásához vezetett. 1923-ban jelentette be a szárazoltó
eljárással kapcsolatos elsõ találmányát, egy semleges gázzal oltó
gépet. A fõvárosi tûzoltóság vonuló jármûvein 2-2 db poroltót rendszeresített,
amelyeket sikeresen alkalmaztak kisebb tüzek oltására. A poroltók
használatának elõnyeit a vagyonmegóvás tekintetében jól mutatta a
Nemzeti Kaszinó gobelintermében 1925-ben támadt tûzeset, amelyet Szilvay
kizárólag poroltókkal küzdetett le, és az értékes perzsaszõnyegek,
gobelinek csupán kisebb és javítható károsodást szenvedtek. Ez a tûzeset
inspirálta egy nagyteljesítményû szárazoltó gép rendszerbe állítását
Budapesten 1928-ban, amit a Mávag Mozdony- és Gépgyár gyártott le.
A kapacitást hamarosan négy gépre növelték, amelyeket összesen 95
alkalommal vetettek be eredményesen. A párizsi tûzoltóság nemzetközi
kiállításán, 1929-ben a Mávag egy korszerûsített poroltóval vett részt.
A berendezés sikerét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a helyiek
mellett az amerikai és a kanadai tûzoltóság is érdeklõdött utána. |
|
|
|
|
|
tûzoltás
|
|
A lángoltó porok alapvetõ hatása az égési láncreakció megakadályozásában,
az ún. antikatalikus oltó hatásban van. A parázsoltó porok a parázsló
tárgy felületén olvadékot képeznek, amely lég- és hõszigetelõ rétegként
viselkedve megakadályozza a visszagyulladást. A port nagynyomású hajtógázzal
(pl. széndioxid, nitrogén) juttatják a tûzre. A ma használatos oltóporok
többnyire nátrium- vagy káliumhidrogén-karbonát alapúak, 3-10% adalékanyaggal
kiegészítve. Szilvay kõpor adalékanyagot használt az oltópor tömlõbe
való beboltozódásának megakadályozásához. |
|
|
|
|
|
A Szilvay-féle tûzoltó berendezés tûznek
oltóporral vagy habbal oltására (szabadalmi bejelentés napja: 1928.
06. 30., lajstromszám: 97922)
a - oltópor-tartály, b - fedél, c - tengely, d - keverõlapát, e
- kiadagoló nyílás, f - perforált tölcsér, g - hajtógázpalack, h
- hajtógázcsõ, i - csõ, j - oltócsõ, k, l - csavarkerékhajtás, m
- kanalas kerék, n - tok, o - tok kivezetés, p - gázmennyiségszabályozó
szelep, q - szárítószekrény, r - fûtõ csõkígyó, s - összekötõ csõ
|
Az oltóhab gõzzel, gázzal töltött buborékokból álló rendszer, amelynél
a buborékok folyadékhártyával vannak elválasztva egymástól. A hab
oltó hatása a hûtõ, takaró (az égési felület elszigetelése) vagy
kiszorító (a rendelkezésre álló térfogatot teljesen kitöltõ) hatás.
Szilvay nátriumkarbonát, oxálsav és szaponin száraz, por alakú keveréket
alkalmazott habképzõ anyagként, amelyet vízbõl keverve nyert oltóhabot.
Ma ezen mechanikus, ún. léghab mellett vegyi habot is alkalmaznak,
amelynél a hab reakciótermék.
Szilvay az oltóporra, habra alapozott szárazoltási eljárását folyamatosan
korszerûsítette és alkalmazási területét bõvítette, pl. zárttéri
transzformátortüzek oltására, amelynek következményeképpen a transzformátorházakat
oltópor-bevezetõ nyílásokkal látták el.
Tûzoltói pályafutása során több ezer oltást vezetett, melyek közül
kiemelkedik a budapesti Bazilika kupolatüzének vízkármentes oltása
1947-ben. Szilvay Kornél 1957 szeptember 8-án, 67 éves korában halt
meg. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
