|
Született :
1898 február 11-én
Budapest
Elhunyt :
1964 május 30-án
Kalifornia
|
| Fontosabb évfordulói: |
| |
| 1919 |
Magyarország
elhagyása |
| |
| 1933 |
Angliába
érkezése |
| |
|
|
| 1936 |
Oxford |
| |
|
|
| 1939 |
augusztus
2-a, levél
F.D. Rooseveltnek |
| |
| 1943 |
megkapja
az amerikai állampolgárságot |
| |
| 1945 |
újabb levél
F.D. Rooseveltnek, hogy Amerika álljon el a Japán elleni bombázástól |
| |
| 1947 |
Levél
Sztálinhoz |
| |
| 1958 |
megkapja
az Einstein-díjat |
| |
| 1959 |
megkapta
az "Atomok a békéért" díjat |
|
|
| 1961 |
ben a Nemzeti
Akadémia (National Academy) tagjai sorába választotta. |
| |
|
|
| |
|
|
A Washington-Moszkva közötti direkt
telefonkapcsolat, a forródrót Szilárd javaslatára jött létre.
|
|
| Atommagok izomér
állapotának rugalmatlan neutronszórással történõ gerjesztésére |
|
|
Szilárd dolgozta ki T. A. Chalmers brit fizikus társaságában
az elsõ olyan módszert, amellyel a mesterséges radioaktív elemek
izotópjait - ugyanazon elem különbözõ atommagokkal rendelkezõ formáit
- szét lehet választani.
Szilárd és Chalmers szintén 1934-ben mutatta ki, hogy a két stabil
izotóppal rendelkezõ indiumot neutronokkal besugározva három különbözõ
felezési idejû aktivitás keletkezik.
Az egyik, ami közel 4 óra felezési idejû, nem érzékeny arra, hogy
az indiumot vizes közeg veszi-e körül. Négy évvel késõbb 1938-ban
a cambridge-i Cavendish és az oxfordi Clarendon laboratóriumok közötti
együttmûködésben Goldhaber, Hill és Szilárd kimutatta, hogy az észlelt
4 óra felezési idejû aktivitás az indium metastabil állapotához tartozik
(115m,In), ami az (n, n') folyamatban keletkezik.
Ez volt az elsõ kísérleti bizonyíték az atommagok izomér állapotának
rugalmatlan neutronszórással történõ gerjesztésére (Physical Review,
1939. január).
Korábban ismert volt, hogy a kadmium a 0,4 eV alatti
energiájú neutronokat elnyeli. Szilárd különbözõ elemek kombinációjával
kimutatta, hogy a Cd levágási szintje feletti tartományban sok elem
erõs abszorpciót mutat, ami lehetõvé teszi energia szerint szûrt
neutronnyalábok elõállítását. Ez az eredménye, amelyet a Nature
1935, decemberi számában közölt, az atommagok rezonancia-tartományainak
létezését bizonyította, ami késõbb az elsõ atomreaktor tervezésében
is döntõ szerepet játszott.
Már 1937-ben felismerte a lassú neutron befogási hatáskeresztmetszet
mérésék és a befogást követõ sugarak detektálásának fontosságát.
Extrém tulajdonságú anyagokra több ilyen vizsgálatot végzett.
Érdemes megjegyezni, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1998-ra
meghirdetett egyik kutatási programjában olyan adatbázis létrehozása
szerepelt, amelynek célja a neutron-befogási hatáskeresztmetszetek
és a kísérõ-spektrumok pontosítása a különbözõ gyakorlati alkalmazások
miatt. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
