Világhíres Feltalálóink

Született :
1893 szeptember 16-án
Budapest

Elhunyt :
1986 október 22-én
Woods Hole (USA)

Fontosabb évfordulói:

1947	Amerikába távozik





Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetélét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melybôl nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvbôl 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elô. 1932-ben Szent-Györgyi - és tôle függetlenül J. Tillmans - a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal.

C-vitamin

A paprika

A paprikát mi, magyarok tettük híressé, bár e növény nem õshonos nálunk. A paprika elnevezés tõlünk származik, bár eredõje a szerb "papar" (bors) szó. A magyar kertészek nagy szeretettel és hozzáértéssel gondozták, nemesítették kedvenc fûszernövényüket, aminek eredményeként számos változatát sikerült kitenyészteni. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert pedig a paprika segítségével fedezte fel a C-vitamint.

Mindezek ellenére a paprika csak a XVII. században jutott el Magyarországra. Egy legenda szerint egy magyar szolgálólány csente el a "török bors" magvait a budai Mehmed pasa kertjébõl. A törökök, akik szintén kedvelték a tüzes aromájú termést, a spanyolok vagy a portugálok közvetítésével ismerkedtek meg vele a XVI. vagy XVII. században. Utóbbiak pedig Amerika felfedezésének és az indiánoknak köszönhetik a jeles fûszer- és zöldségnövényt. Kolumbusz Kristóf az aztékok által chillinek nevezett fûszernövényt elõször 1493. január 15-én ízlelte meg Haiti szigetén. Hajóorvosa megtartott néhány magot, majd azokat visszavitte magával Európába, ahol a paprika kiválóan termett a forró spanyol napon.
Egyébként a világ legerõsebb fûszerpaprikáját Afrikában termesztik.
A trópusi klímájú Dél-Amerikában emberemlékezet óta - régészeti leletek szerint legkevesebb 7000 éve - termesztik az õslakók a paprikát.
Csak Mexikó területén több mint 70 fajtáját ismerik.

A trópusi országokban különösen kedveltek voltak az erõs fajták, kifejezett antibakteriális hatásuk miatt. Az indiánok megfigyelték, hogy az erõs paprikával fûszerezett ételek tovább eltarthatók, ugyanakkor a kapszaicin elpusztítja, illetve kihajtja a bélparazitákat is, ráadásul serkenti a gyomornedvek elválasztását, ami a szegényebb országokra jellemzõ szénhidrátdús ételek könnyebb emésztését segíti elõ. Az erõs aroma hatására beindul az izzadás, a verejték elpárolgása pedig kellemesen hûsíti a testet.
Van azonban még egy oka annak, hogy miért szeretik sokan a csípõs ízt: a kellemetlen inger az agyban fájdalomcsillapító hatású ópiátok (endorfinok) termelõdését idézik elõ, ami boldogságérzeteket kelt. Sokan éppen ezért valósággal a csípõs ételek rabjává válnak.

Európában a paprikából készült "Tinctura capsici" kiváló fájdalomcsillapító bedörzsölõszer reumatikus fájdalmak kezelésére. Újabb kutatások szerint a paprika csökkenti a vér koleszterinszintjét, ugyanakkor stimulálja a szív mûködését, és segítségével megelõzhetõ a téli depresszió kialakulása is.

Paprika

Miként a C-vitamint is magyar ember, Szent-Györgyi Albert fedezte föl és állította elõ legelõször a világon. A C-vitamin, azaz aszkorbinsav, mibõl legalább 50-60 milligrammra az egészséges szervezetnek naponta szüksége van, olyan anyag, amelybõl a legtöbb éppen Porlódon volt található az 1930-as évek elején, ahová Szent-Györgyit egyetemi tanárnak nevezték ki. Az emberi szervezet nem gondoskodik ennek elõállításáról, nekünk magunknak kell ezt a szervezetünkbe juttatnunk.

Szent-Györgyinek, aki hajlamos volt arra, hogy a kémcsõkben lejátszódó folyamatokat a legmerészebb filozófiai feltevésekkel párosítsa, már hollandiai, angliai, amerikai kutatásai során sikerült egy általa elõször "ignose" (nemtudom-mi-cukor) majd "Godnose"-nak (Isten-tudja) elkeresztelt vegyületet tiszta állapotban elõállítani. Mivel a tudomány ezt nem vette komolyan, kénytelen volt a hangzatos "hexuronsavra" keresztelni az anyagot.

A kísérletezõ Szent-Györgyi professzor

Mindössze 25 grammnyi por volt egy kis üvegcsében belõle a zsebében, amikor Porlódra érkezett. Mindig is gyanakodott rá, hogy a vegyület a
C-vitaminnal azonos, de mivel a vitaminokat szerinte enni kell elsõsorban, ezért úgy gondolta, inkább a szakácsoknak kell vele foglalkozni, mintsem a tudósoknak.

Ekkoriban történt, hogy fölkereste egy még nála is fiatalabb kutató, és munkát kért. Amikor Szent-Györgyi kereken megkérdezte, mihez ért, a fiatalember azt válaszolta, hogy meg tudja állapítani, egy adott anyag tartalmaz-e C-vitamint, vagy sem: Szent-Györgyi kivette a szájából a hosszú szárú, angol pipáját, és átadott neki egy kémcsövet, amelynek az alján volt valami por. Aszkorbinsav volt (alias "hexuronsav"), és a fiatalember egyben volt csak bizonyos: az aszkorbinsav nem lehet azonos a C-vitaminnal. 1931 novemberében már mindketten tudták, hogy igen.

Most már csak az volt a kérdés, mibõl lehetne nagy mennyiségben elõállítani a vitamint. A mellékvesékbõl, káposztából, narancsból csak grammokat sikerült. Szent-Györgyi külföldi tanulmányútja során szinte minden növényt kipróbált. Cambridge-ben még majdnem a paprikát is, de az árus azt mondta:

Meg ne vegye, uram, ez mérgezõ!

Egyik este a felesége friss paprikát rakott a vacsora mellé az asztalra. A professzor szerette a békességet, a paprikát meg nem; egy óvatlan pillanatban a zsebébe dugta hát. Midõn a vacsorától felkelt, akkor jutott csak eszébe, hogy szinte ez az egyetlen növény, amit még nem próbált ki. A laboratóriuma volt a lakása is ekkoriban; éjfélre már tudta, hogy a porlódi pirospaprika a legcsodálatosabb aszkorbinsavraktár, amely csak a világon van. Grammonként 2 milligramm C-vitamin van benne. Az alsóvárosi parasztok igencsak nekicsodálkoztak, hogy ez a bogaras profesztor kocsi számra vásárolja tõlük a paprikát, de nem bánták. Két egymást követõ menetben három és fél kiló kristályos aszkorbinsavat sikerült elõállítania Szent-Györgyinek.

C-vitamin animáció

Meg is kapta a Nobel-díjat. Büszkeségére felhõ sem vetült: meg volt gyõzõdve róla, hogy olyasmivel vitte elõre a tudományt, amely aztán végképp nem szolgálhatja az öldöklést. Hamar kijózanodott azonban egy német gyárban, amely a tengeralattjárók matrózai számára állított elõ aszkorbinsavat, lehetõvé téve, hogy hónapokig a nyílt tengeren folytassák halálos küldetésüket, anélkül hogy a skorbut végezne velük.

1.	C-vitamin

Kapcsolódó linkjeink:

Neumann János

Bay Zoltán

Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!

Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera