| 
         
          | Született :
 1899 szeptember 29-én
 Budapest
 
 Elhunyt :
 1985 november 24-én
 Buenos Aires
 |  
         
          | Fontosabb évfordulói: |   
          |  |   
          | 1939 | Párizsba 
            távozik, majd Argentinába |   
          |  |   
          | 1943 | Az elsõ 
            golyóstollak legyártása |   
          |  |   
          |  |   
          |  |  |   
          | Argentínában olyan nagy tiszteletet 
              vívott ki magának, hogy az argentín feltalálók napját az Õ születésnapján, 
              szeptember 29-én ünneplik.
 A golyóstollal szinte azonosult a neve (angolul biro-pen, franciául 
              biron).
 |  | 
         
          | Automatikus sebességváltó autókhoz |   
          |   |   
          | Kanyargós életpályája kezdetén az orvosi egyetem hallgatója volt, 
              tanulmányait azonban nem fejezte be. Rendkívül széles érdeklõdési 
              körû személyiség volt. Ma akár a végletek emberének is nevezhetnénk: 
              egy ideig a hipnózis foglalkoztatta, késõbb vámügyekkel foglalkozó 
              hivatalnokként tevékenykedett, de nem állt messze tõle az autóversenyzés 
              sem. S ha már erre a területre is elmerészkedett, kidolgozott egy 
              automatikus sebességváltót, amely iránt a General Motors mutatott 
              nagy érdeklõdést. Bíró egyszer vásárolt egy vörös Bugatti-t, melyben a tengelykapcsolós 
              mechanizmusú sebességváltóval való kapcsolást túl nehézkesnek találta. 
              Ekkor kezdett el elmélkedni a sebességváltás egy automatikus megoldásán.
 Egy évnyi kísérletezés után megépítette és szabadalmaztatta automata 
              sebességváltómûvét.
 
 A tömeggyártáshoz azonban nem rendelkezett elegendõ tõkével, így arra 
            az elhatározásra jutott, hogy eladja a szabadalmi jogot. A General 
            Motors egy német leányvállalata kérte arra, hogy mutassa be találmányát 
            Berlinben. Hogy mûve megbízhatóságát növelje, Bíró beépítette azt 
            saját, 350-CC típusú motorbiciklijébe, melyet az Autóklub-nál rendeltetésszerû 
            felszerelésnek nyilváníttatott. Így indult neki az 1000 km-es útnak 
            Berlinbe egy utasával, aki az oldalkocsiban foglalt helyet. Hegyen-völgyön 
            át végül is minden probléma nélkül megérkeztek. Berlinben négy sikeres 
            tesztvezetést hajtott végre. A General Motors mérnökei megegyeztek 
            vele, hogy minden eladott darab után fél %-ot kap a nyereségbõl, és 
            további havi 200 amerikai dollárt öt éven keresztül. Ez utóbbi egy 
            darabig igen jómódú életet biztosított számára, azonban a liszensz 
            jogdíja soha nem került kifizetésre, mivel a gyár a terveket nem felhasználásra, 
            hanem a konkurencia kiiktatása céljából vásárolta meg, így azok egy 
            iktatószekrény mélyére kerültek.
 
 Alkotói kedvét azonban a kudarc nem vette el, 1930-ban olyan mosógépet 
              népszerûsített, amelyhez közönséges konyhai tûzhely szolgáltatta 
              az energiát.
 Eredményesen foglalkozott festészettel és szobrászattal is, ezeket 
            a készségeket késõbb feltalálói tevékenységének gyakorlásakor is kamatoztatta.
 |  | 
         
          |  |   
          | © 2003
 |   
          |  
 
  
 
  
 
 Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es 
              színmélységre
 van szükség !
 Ajánlott felbontás
 1024x768 pixel
 24bit-es színmélység!
 
 
 Támogatottböngészõ típusok:
 IE , NS, Mozilla, Opera
 
 Minden jog fenntartva
 Horváth & Fellner
 © 2003
 |  |