Világhíres Feltalálóink

Született :
1899 szeptember 29-én
Budapest

Elhunyt :
1985 november 24-én
Buenos Aires

Fontosabb évfordulói:

1939	Párizsba távozik, majd Argentinába

1943	Az elsõ golyóstollak legyártása



Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentín feltalálók napját az Õ születésnapján, szeptember 29-én ünneplik. A golyóstollal szinte azonosult a neve (angolul biro-pen, franciául biron).

A Golyóstoll

Amikor az 1920-as években újságírással foglalkozott, olyan nagy nevû lapoknak dolgozott, mint a a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. Többek között e lapok szépirodalmi rovataiban publikált Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezsõ és Karinthy Frigyes. A budapesti Fészek klubba járt, ahol Molnár Ferenc valamint Heltai Jenõ mûvésztársaságának kedvelt tagja volt.

Sokrétû és szerteágazó érdeklõdése ellenére, Bíró László József elsõsorban mégiscsak feltaláló volt. Legismertebb találmányához, a golyóstollhoz is újságírói hivatása vezette el. Azonban mint minden találmánynak, így a golyóstollnak is voltak korábbi elõdei.

Az elsõ író-toll a tintába mártott madártoll volt.
Szükséges volt a folyamatos írás érdekében meghosszabbítani a két tintába mártás közötti írásra használt idõt, valamint megszüntetni a tinta szétfröcskölõdésébõl adódó szennyezõdést, és tökéletesíteni az íróeszköz kezelhetõséget.
- A korai 1800-as években jelent meg az elsõ szabadalom egy olyan tollra, mely magában hordozta a tintát.
- 1884-ben L.E.Waterman, egy New York-i biztosítási üzletember készítette el az elsõ töltõtoll terveit, mely az elkövetkezõ 60 év meghatározó íróeszközévé vált. Négy nagy gyár uralta a piacot: a Parker, a Sheaffer, a Waterman és a Wahl-Eversharp.
- 1912-ben Németországban, Wilhelm Braun is tett kísérleteket arra, hogy továbbfejlessze a töltõtollat. Sajnos a tollak csak elvben mûködtek, a gyakorlatban nem.
- 1924-ben G. L. Lorenz, Drezdában egy új tollat fejlesztett ki, melyet "Mungo" néven gyártottak, s mintadarabjait a Lipcsei vásáron árusították. Ezek a tollaknak azonban csak 1-2 napig voltak használhatóak.
- 1938-ban Wenczel Climes cseh feltaláló szabadalmaztatott egy új típusú tollat, mely szintén csak a tervezõasztalon mûködött, gyakorlatilag azonban használhatatlan volt.

Bíró László József áttanulmányozta a cseh Wenczel Climes szabadalmaztatott ötletét, majd továbbfejlesztette azt. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott.

A Golyóstoll

Egy olasz folyóirat a következõket közölte hasábjain:

"Egyszer Bíró egy budapesti teraszon üldögélt, és nézte az elõtte golyózó gyermekeket. Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyûlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete ..." Önéletrajzi regényében - a "Csendes forradalom"-ban - így reagált a fantáziaszülte történetre: "Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetõs... csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz."

Egy másik feltevés szerint, miközben felelõs szerkesztõje volt az "Hongrie -Magyarország-Hungary" címû mûvészeti jellegû folyóiratnak, illetve ennek megszûnése után az "Elõre" címû lap munkatársa lett, nap mint nap látogatta a nyomdákat és eközben a nyomdagépek rotációs hengereinek egyenletes munkáját figyelte. Hasonló megoldásról álmodozott, de kisebb méretben és töltõtoll alakkal.

Egy újabb történet szerint találmányához az ötletet az adta, hogy egyszer az asztala lapján felborult a tintásüveg, s a kifolyt tintába guruló apró acélgolyócskák nyomot rajzoltak maguk után.

Bárhogy is történt, az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatta egy nagyméretû golyóval ellátott ládaszignáló tollát. Ezzel nagyon rossz minõségben, és nagy méretben lehetett csak "írni". A késõbbiekben ezt a megoldást tökéletesítette, s lekicsinyített változatát már írótollként alkalmazta. Ennek mûködési elve a következõ volt:
Egy vékony csõ aljára elhelyezett egy sima felületû acélgolyót, melynek majdnem tökéletesen kellett illeszkednie a csõ falához. A golyó fölé a csõbe tintát, késõbb speciális festéket öntött. Ahogy a tollat végighúzták a papíron, a golyó elfordult, s tintát szívott magával a felsõ részrõl, melyet aztán a golyó a papírra préselt.

A Golyóstoll

Az elsõ általa összeszerelt példányokkal - azok bármilyen tetszetõsek voltak is - nem lehetett tökéletesen írni. Betûk írására alkalmatlanok voltak, s a rosszul beágyazott golyók sûrûn elakadtak.
A sikertelen modellek sorozata után Bíró László arra a következtetésre jutott, hogy mivel a mûködés elve jó, csakis az alkatrészek pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll elõállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége. A további fejlesztésekben fivére György, valamint Goy Andor és a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. Ezután több éves kísérletezés következett, melyeket 1939-tõl már nem Magyarországon végzett, ugyanis az elsõ zsidótörvény elfogadása után jobbnak látta saját és családja biztonsága érdekében külföldre menekülni. Elõször Párizsban, végül Argentínában telepedett le.

Ez idõ alatt a németek már 1939-ben átvették megoldását, és "Exakt" néven forgalomba hoztak egy tintával tölthetõ golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta már rövid idõ eltelte után beszáradt.

Argentínában történt letelepedése után - megfelelõ módosítással - a golyóstoll töltésére öntvényrepedést jelzõ festéket alkalmazott. Speciális festékkel töltött golyóstollára 1943. június 10-én kapott szabadalmat, melynek legfõbb jellemzõje az volt, hogy a benne lévõ festék gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Tulajdonképpen ekkor készültek el az elsõ eladásra gyártott golyóstollak Buenos Aires-ben, Argentínában, melyeket "Eterpen"-nek neveztek, az azokat gyártó cég neve alapján.

Késõbb a liszensz jogokat az angol kormány vette meg, amely a Brit Királyi Légierõ számára keresett egy olyan, újfajta tollat, melyet a nagy magasságban közlekedõ vadászgépek személyzete is tudott használni a nagy nyomáson anélkül, hogy a tinta kifolyt volna belõle. A golyóstollnak a légierõnél történõ sikeres bevezetése után került a golyóstoll, vagy ahogyan Angliában hívták, a "Biro-pen" a reflektorfénybe, s került a nyilvánosság elé.

1945. májusában az Eversharp Company szövetkezett az Eberhard-Faber céggel, hogy megszerezzék a golyóstoll kizárólagos liszenszét Argentínában. A toll ezek után "Eversharp CA" néven új márkanevet kapott.

1945. júniusában, kevesebb mint egy hónappal azután, hogy az Eversharp/Eberhard lezárta a tárgyalásokat az Eterpen céggel, egy Chicago-i üzletember, Milton Reynolds látogatott Buenos Aires-be. Mikor egy üzletben meglátta a golyóstollat, rögtön felismerte az abban rejlõ kereskedelmi lehetõségeket. Vásárolt egy pár darabot mintaként, majd miután hazatért Amerikába, nem sokkal késõbb megalapította saját golyóstoll gyárát, a Reynolds International Pen Company-t, semmibe véve az Eversharp cég szabadalmi jogait.

1945. október 29-én Reynolds immár négy hónapja másolta a terméket, és Reynold's Rocket, azaz Reynolds Rakétája néven árulta azt a New York-i Gimbels áruházban. A Reynolds által készített utánzatok legyõzték az Eversharp termékeit a piacon.
12.50$-ba került egy toll, melybõl közel 10.000 darab kelt el az elsõ eladási napon. Az elõtte való napon egy hirdetést jelentetett meg a Gimbels a New York Times-ban, melyben fantasztikus csoda töltõtollnak nevezték a Reynolds féle tollat, ami garantáltan két éven át nem igényel újratöltést. A promóció hatására másnap az áruház elõtt majd 5000 ember kígyózott.

1945 decemberében Nagy-Britanniában Karácsonyra a boltokba kerültek az elsõ, nyilvánosság számára gyártott golyóstollak is, melyeket a Miles-Martin Pen Company gyártott.

A franciák részvénytársaságot alapítottak a toll készítésére és BIC (Biró Crayon) néven hozták forgalomba.

1948-ban árháború bontakozott ki. A gyenge minõségû termékek, illetve az igen tetemes összeget felemésztõ reklámhadjáratok minden gyártót igen érzékenyen érintett. A Reynolds féle toll eredeti 12.50$-os ára lezuhant 50 centre.

1951-re a golyóstoll háttérbe szorult a piacon, újra a töltõtoll-at kezdték el vásárolni. Reynolds felszámolta vállalatát.

1954 januárjában a Parker Pens bemutatta elsõ golyóstollát, a "Jotter"-t. Ezt ötször olyan hosszú ideig lehetett használni, mint a Reynolds vagy az Eversharp által készített tollakat. Különbözõ méretû hegyekkel és nagy kapacitású festéktartállyal rendelkeztek. Kevesebb, mint 1 év alatt a Parker 3.5 millió golyóstollat adott el 2.95$-8.75$ közötti áron.

1957-ben, az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parker-nek, majd az 1960-as években végleg bezárta kapuit.

Ezután a golyóstoll újra felfelé ívelõ karriert futott be, köszönhetõen a még tovább tökéletesített technológiának. Mind a mai napig a legnépszerûbb írószernek tartják világszerte.
Bíró László 1985-ben bekövetkezett halála után több nyelv is megõrizte nevét. Angolul a golyóstollat "Biro-pen"-nek, franciául "biron"-nak is nevezik. Argentínában a magyar származású feltaláló tiszteletére szeptember 29-én, Bíró László születésnapján ünneplik az argentín feltalálók napját, arcképével pedig nagy argentín feltalálókat ábrázoló bélyeg-sorozatot indítottak.

A mai modern golyóstollak világszerte több tízmillió példányban kelnek el. A Parker mai golyóstollaival közel 8 km-nyi szöveget írhatunk le, mielõtt azok kifogynának.

1.	Golyóstoll

2.	Automata sebességváltó autókhoz
3.	Egyéb szabadalmai

Kapcsolódó linkjeink:

Parker Pen Company

BIC

Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!

Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera