| 
         
          | Született :
 1891 március 31-én
 Pankota (Arad)
 
 Elhunyt :
 1960 február 27-én
 Budapest
 |  
         
          | Fontosabb évfordulói: |   
          |  |   
          | 1916 | Csatlakozik 
            a Kármán Tódor vezette helikopter fejlesztõkhöz |   
          |  |   
          |  |   
          | 1918 | Légcsavargyárat 
            alapított (ELMA) |   
          |  |   
          | 1941 | Hazatért 
            Magyarországra |   
          |  |   
          |  |   
          |  |  |   
          |  Az 1934 évi motorcsónak versenyünkön 
              Conte Theo Rossi olasz versenyzõ Asbóth féle légcsavarral, propellerrel 
              felszerelt motorcsónakkal versenyzett és ért el 140 km/h-ás sebességet. |  | 
         
          | PKZ-1 és PKZ-2 helikopter |   
          |   |   
          | Asbóth 18 éves korában építette meg elsõ 
            vitorlázógépét, melyet a saját motorkerékpárjával emelt a levegõbe. Korai kísérletezõ kedvébõl fakadóan elküldte egyik jobban sikerült 
            repülõgép modelljét a bécsi katonai parancsnokságra, ahol kedvezõ 
            fogadtatásban részesült.
 Ennek következtében az elsõ világháború alatt a császári és királyi 
            repülõcsapatok fischamendi kísérleti telepére került, ahol megbízták 
            a Légcsavarkísérleti Intézet vezetésével.
 Néhany év alatt több mint 1000 légcsavart tervezett, készített és 
            szabadalmaztatott.
 
 1916-ban Petróczy István, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének 
            õrnagya azzal az ötlettel állt elõ a katonai vezetésnél, hogy az ellenségek 
            megfigyelésére használatos léggömböket a helikopterek fejlesztésén 
            fáradozó magyar mérnökcsoport (Petróczy István, Kármán Tódor és Zsurovecz 
            Vilmos) masinái váltsák fel.
 Kérése meghallgatásra talált és a Monarchia fischamendi repülõkísérleti 
            intézetében megkezdhették a majdani helikopter kifejlesztését.
 Kármán Tódor professzort bízták meg a tervezéssel, Zsurowecz Vilmos 
            gépészmérnököt a kivitelezéssel. Hármuk nevének kezdõbetûibõl kapta 
            a típus a PKZ jelölést.
 A hellikopter mûködéséhez nélkülözhetetlen emelõlégcsavar vagy propeller 
            megtervezése és elkészítése Asbóth Oszkár feladata lett.
 
 PKZ-1
 
 A PKZ-1 fejlesztését 1917-ben kezdték meg.
 1918-ban elkészült az elsõ repülõképes PKZ (Petróczy-Kármán-Zurovecz) 
            néven ismertté vált elektro- vagy robbanómotorral üzemeltetett modell, 
            mely az Asbóth féle légcsavarral volt felszerelve.
 Súlya 650 kg volt, 2-2 190LE-s Austro-Daimler elektromotor segítette 
            a felemelkedését, melyek 195kW-os energiaszükségleteit közvetlen földi 
            kábelösszeköttetéssel oldották meg.
 A elsõ 4 sikeres tesztrepülés -jobban mondva emelkedés- 1918 márciusában 
            volt.
 Azonban a kísérletek folytatását a motor leégése miatt fel kellett 
            függeszteni.
 |   
          |   |   
          |  |   
          | A 650 kg-os PKZ-1 helikopter - amely 
              soha sem repült. |   
          | PKZ-2 
 A Zurovec által tervezett PKZ-2 1918 júniusában már repült, de még 
            személyzet nélkül. A háromszög alakú szerkezetben a 100LE-s Gnome 
            motor 2 körbeforgó propellert hajtott meg.
 A motort hamarosan lecserélték egy 120LE-s Le Thone motorra és a kísérletet 
            megismételték 1918 májusában.
 Az 1400 kg-os szerkezet 30 percen keresztül lebegett 50 m-es magasságban, 
            megdöntve ezzel minden egykori csúcsot.
 |   
          |   |   
          |  |   
          | A PKZ-2 típusú helikopter - 45 m fölé 
              emelkedett. |   
          | A forgószárnyak felett volt a megfigyelõkosár két személy és egy 
              géppuska részére. 1918 augusztusában a gép 50 méter magasba emelkedett, 
              de oldalhúzás következtében belengett, leesett és összetört.A katonai bemutatón történt baleset véget vetett a további PKZ kísérleteknek.
 Kármán Tódor irányításával a PKZ-1 változatot a Magyar Általános 
              Gépgyárnál (MÁG) Mátyásföldön, míg a PKZ-2 változatot Pestszentlõrincen, 
              a Lipták-gépgyárban építették. |  | 
         
          |  |   
          | © 2003
 |   
          |  
 
  
 
  
 
 Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es 
              színmélységre
 van szükség !
 Ajánlott felbontás
 1024x768 pixel
 24bit-es színmélység!
 
 
 Támogatottböngészõ típusok:
 IE , NS, Mozilla, Opera
 
 Minden jog fenntartva
 Horváth & Fellner
 © 2003
 |  |