Született :
1891 március 31-én
Pankota (Arad)
Elhunyt :
1960 február 27-én
Budapest |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1916 |
Csatlakozik
a Kármán Tódor vezette helikopter fejlesztõkhöz |
| |
|
|
| 1918 |
Légcsavargyárat
alapított (ELMA) |
|
|
| 1941 |
Hazatért
Magyarországra |
|
|
|
|
| |
|
|
Az 1934 évi motorcsónak versenyünkön
Conte Theo Rossi olasz versenyzõ Asbóth féle légcsavarral, propellerrel
felszerelt motorcsónakkal versenyzett és ért el 140 km/h-ás sebességet.
|
|
| AH-4 helikopter |
|
|
1918-ban Asbóth gyárat alapított ELMA
(Elsõ Légcsavar Mûvek Albertfalva) néven az általa tervezett légcsavarok
sorozatgyártására.
Az elsõ világháború befejezését követõen A.O. Repülõgépgyár néven
alakít üzemet, ahol repülõgépek, lég- és hajócsavarok gyártását kezdi
meg.
A 20-as évek közepe felé kezdett újra a helikopterekkel foglalkozni,
4 év alatt 4 kölönbözõ helikoptert tervezett és próbált ki.
1928-ban siker koronázta kitartását és saját tervezésû AH-1 névre
keresztelt helikoptere szeptember 9-én Hosszú Istvánnal a 'fedélzetén'
elemelkedett a földtõl. A szerkezet 120LE-s motorral volt ellátva
és két, egyenként 4.35m átmérõjû, egymás fölé helyezett és ellentétes
irányba forgó fa-propeller mûködtette. A rugalmas leszállást a gépre
szerelt 4 focilabda és autógumi biztosította. A propeller 1100 fordulatot
tett meg elõször a földön, majd a gép felszállt, és mintegy 10 méteres
magasságban 'lebegett' majdnem tíz percen keresztül. Ezután minden
gond nélkül leszállt.
A korai dokumentációknak köszönhetõen nyugtázhatjuk, hogy Asbóth helikoptere
volt az elsõ, amely pilótával képes volt felemelkedni és huzamosabb
ideig nagy magasságban lebegni.
Az 1930-as évek közepére a további tökéletesítéseknek köszönhetõen
a szerkezet már képes volt 30 méter magasságig felemelkedni, illetve
mintegy 3.2km-t megtenni körülbelül 19km/h sebességgel.
Fejlesztéseit folytatva elkészítette AH2-es, AH-3-as és AH-4-es stabilabban
lebegni képes modeljeit is.
Utolsó helikoptere, az AH-4-es volt az addig valaha épített legtökéletesebb
modell, amelyet a függõleges felemelkedésre képes szerkezetek között
találhatunk. |
|
|
|
|
|
Az AH 4-es helikopter
|
| Az ellentétes irányú forgást végzõ, közös
tengelyû fõrotorokat egy 110LE-s Clerget forgómotor hajtotta. A helikopter
összetett csuklós szárnyakkal rendelkezett, melyek a rotorok által
keltett lefelé ható légáramlatban voltak elhelyezve. Az AH-4-es modellben
egybeötvözött és tökélyre vitt minden addigi technikai fejlesztést.
A gép híres volt gyors emelkedésérõl, jó kormányozhatóságáról, stabilitásáról
és nem utolsó sorban a leszállás biztosságáról is. |
|
|
|
|
|
Az AH 4-es helikopter teszt
|
| Asbóth a második világháború után abbahagyta
a kísérleteit és egy újításokat kivetelezõ vállalat szakértõje lett. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
