Született :
1551
Sibenik
Elhunyt :
1617 január 20-án
Velence |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1561 |
Magyarországra
kerül |
|
|
| 1571 |
Megnõsül |
|
|
| 1576 |
Veszprémi
várkapitány lesz |
|
|
| 1576 |
Velencébe
költözik |
|
|
| 1598 |
Csanádi
püspökké nevezik ki. |
|
|
|
|
| |
|
|
Mint öntudatos feltaláló, aki tisztában
van találmányainak eredetiségével és hasznosságával, életmûvét igyekezett
jogi oltalom alá helyezni és az illetéktelen felhasználóktól megvédeni.
Ennek érdekében Toszkána, Firenze és Siena hercegétõl kiváltságlevelet
szerzett.
|
|
| Egyéb találmányai - érdemei |
|
|
A Machinae Novae (Új gépek) címû könyvében
olyan újfajta technikák használatát és elterjesztését javasolja, melyekkel
utazásai során találkozott.
Ezek közé tartozik például a malomszita gépesítése vagy a gabonának
kaszával, és nem a szokásos sarlóval való aratása.
Bizonyos találmányai fellelhetõk egy másik, szintén illusztrációkkal
ellátott mûben is, így azokat nem tekinthetjük Verancsics eredeti
ötleteinek.
Viszont akad a negyvenkilenc metszet között egy sor olyan is, melynek
korábbi ábrázolását nem ismerjük.
Ilyen a hidakra tett javaslatai közül például a "pons ferreus"
(vashíd), azaz a mai értelemben vett lánchíd. |
|
|
|
|
|
Lánchíd
|
Õ volt az elsõ, aki malomkopárt (õrlõberendezést)
hajtatna egy vízkerékkel, valamint a kocsitest fémrugókon való ágyazását
is szintén Õ ajánlja elsõként.
Érdekes, hogy Verancsics ábrázol legkorábban - igaz, kézzel hajtott
- vasból készült hengermalmot is, melynek gõzhajtású változata 250
év múlva Magyarországon oly nagy szerepet vitt az ipari forradalom
idején.
Mint öntudatos feltaláló, aki tisztában van találmányainak eredetiségével
és hasznosságával, életmûvét igyekezett jogi oltalom alá helyezni
és az illetéktelen felhasználóktól megvédeni.
Ennek érdekében Toszkána, Firenze és Siena hercegétõl kiváltságlevelet
szerzett, mely szerint a szerzõ írásos felhatalmazása nélkül tilos
a könyvet 15 éven belül újranyomtatni és terjeszteni, 30 éven belül
pedig a könyvben szereplõ új gépeket gyártani és felhasználni.
A mai magyar szabadalmi jog csak 20 évre teszi lehetõvé a találmányok
oltalmát - igaz, Verancsics Faustus idejében a technika még nem fejlõdött
olyan rohamos léptekkel, mint manapság.
A Machinae Novae legfõbb jelentõsége, hogy a XVII. század közepének
teljes mûszaki- szellemi világára, a technika fejlettségi szintjére
lehet belõle következtetni.
Emellett pedig egy sokoldalú, zseniális feltalálót ismerhetünk meg
mûvein keresztül - bár a források hiányos volta miatt nem dönthetõ
el egyértelmûen, hogy az egyes megoldásoknak volt-e elõzménye, és
ha igen, milyen mértékben fejlesztette azt tovább Fausztusz.
A bevezetõben a kortársak meg nem értésétõl tartó feltaláló szólal
meg:
"Tisztában vagyok azzal, hogy a többség, aki látta, sõt ... csodálatra
méltónak ítélte ezeket a gépeket, késõbb leszólja majd és közönségeseknek
tartja õket."
A szerzõ mégsem sajnálta a munkát és költséget alkotásainak leírására,
közzétételére; célja, mint kifejti:
"...hogy átnyújthassam azon keveseknek, akik megbecsülik".
A gépek, készülékek, szerkezetek széles skálája vonul fel elõttünk
a könyv lapjain, többségük ábra és rövid leírás formájában.
Találkozunk azonban olyan találmánnyal is, amelyrõl szerkezeti rajz
és leírás nem készült, például a velencei díszkutak, melyeknek csak
a külsejét ismerhetjük meg, mûködésükrõl nem kapunk felvilágosítást.
Verancsics Fausztusz templomterveibõl - amelyek egyike szülõvárosa
templomának átépítésére, a másik "az eszményi templom"-ra
vonatkozik - az tûnik ki, hogy a szerzõ tehetséges és egyéni mûvészi
elképzelésekkel rendelkezõ építész is volt, aki a barokk díszítõelemeket
nem a máshol megszokott módon alkalmazta.
Gépei, szerkezetei között szerepelnek órák, darálók, malmok, sajtolók,
hidak, hajók, szivattyúk, fûrészek, szállítóeszközök, sõt ejtõernyõ
is. |
|
|
|
|
|
Hordszék
|
Több szellemes ötletet is bemutat könyvében, mint például a kötélfonógépet,
a metszetek készítésére szolgáló nyomóhengert, a teherhordást könnyítõ
kerekes szerkezeteket, a rugós kocsit és a kerékre szerelhetõ féket.
Végezetül - látványos volta miatt - "a tejgazdaság öszvérét"
érdemes megemlíteni, melyet a fenti ábrán láthatunk. Szegény állat
megadóan cipeli a két oldalára erõsített díszes hordszékben ülõ
utasait, bár Verancsics leírása szerint a teljes teher könnyebb,
mint a hagyományos gyaloghintó maga.
A nyitott fülkék az idõjárás viszontagságai ellen bõrrel befedhetõk.
Az urakat követõ öszvér egész konyhafelszerelést és hordozható tûzhelyet
szállít.
Verancsics Faustus a humanizmus és reneszánsz korszakának kiemelkedõ,
sokoldalú tudósa és politikusa volt.
Az ötnyelvû szótáron, a logikai munkán és találmányait tartalmazó
könyvén kívül foglalkozott etikával, írt keresztény erkölcstant
és politikai tízparancsolatot a katolikus fejedelmek számára, valamint
több mûvében foglalkozott a katolikus egyház állapotával, a katolikus
hit ápolásával a török megszállás alatt.
Halála körülményeirõl nem sokat tudunk, de érezhette, hogy nem sok
ideje van hátra, mert legfontosabb mûveit közvetlenül halála elõtt
kiadta. Szülõhelye közelében, Prvic szigetén temették el, végakarata
szerint koporsójába helyezve még kéziratban levõ mûvét, a Dalmácia
történetét.
Verancsics Faustust három nemzet is magáénak vallja: a horvátok
származásának okán, az olaszok, mivel hosszú ideig élt Velencében
és Rómában és mûveit is ott adta ki; de mi, magyarok is érezhetjük
honfitársunknak, hiszen családja magyar nemességet kapott, tanulmányait
Pozsonyban kezdte, valamint magas egyházi és világi méltóságokat
töltött be nálunk.
Az akkori magyar szellemi élettel való szoros kapcsolatát mutatja,
hogy barátai közé tartozott Pázmány Péter.
Többfelé tartozását jól jelképezi ötnyelvû szótára.
Bármiféle "kisajátítási szándék" nélkül is jogosan lehetünk
büszkék rá, mint az azóta hazánkban tevékenykedõ számos híres feltaláló
egyik õsére.
|
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
