| 
         
          | Született :
 1895 november 10-én
 Páka
 
 Elhunyt :
 1979 szeptember 4-én
 Budapest
 |  
         
          | Fontosabb évfordulói: |   
          |  |   
          | 1948 | Kossuth-díjat 
            kap |   
          |  |   
          |  |   
          | 1958 | A Magyar 
            Televízió 100 kérdés címû mûsorának fõszerkesztõje volt. |   
          |  |   
          | 1964 | Tata városa 
            díszpolgárává választották |   
          |  |   
          |  |   
          |  |  |   
          |  Örök álma volt, hogy tudományos játékszobákat 
              létesíthessen, és 1995 õszén be is teljesült álma, megnyitották 
              a Csodák Palotáját! |  | 
         
          | Csodák Palotája |   
          | Boros Dezsõa Budapest Science Center Alapítvány
 kuratóriumának elnöke
 |   
          | A természettudományok - s azokon belül is elsõsorban a fizika - 
              felejthetetlen, legendás hírû népszerûsítõje Öveges József volt. 
              A professzor úr által a Magyar Televízióban bemutatott kísérleteket 
              hétrõl-hétre várta az ország, és napokig beszédtéma volt az átlag 
              televízió-nézõk körében is egy-egy tanulságos demonstráció. Öveges 
              József sokszor álmodott arról, hogy lesz majd Magyarországon egy 
              olyan intézmény, ahol a látogatók a "világ érdekes" jelenségei 
              közül nagyon sokkal közvetlen kapcsolatba kerülhetnek, kedvükre 
              kísérletezhetnek, s "megérinthetik a tudományt". Elõkészítõ 
              tárgyalások voltak az ELFT vezetõivel az MTESZ akkori székházában. 
              A tervet meghiúsította, hogy a TV elfoglalta a Szabadság téri épületet. 
 Öveges József ezt a képzeletbeli házat a CSODÁK PALOTÁJÁNAK nevezte.
 
 Az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak - személy szerint a fiatalon 
              elhunyt Ferenczi György fõtitkárnak - és a Rubik Nemzetközi Alapítványnak 
              köszönhetõ, hogy az övegesi gondolat 1992-ben majd 1993-ban újjáéledt 
              és útjára indult. A fenti intézmények a Budapest Science Center 
              Alapítvány (BSCA) létrehozásával az OMFB kezdeti támogatásával megteremtették 
              a majdani Csodák Palotájának alapjait.
 
 A BSCA 1994-ben a Budapesti Mûszaki Egyetemen illetve a Marx Károly 
              Közgazdaságtudományi Egyetemen indította útjára a magyarországi 
              science centert, a Csodák Palotáját. A mindössze két hétig nyitva 
              tartó kiállítást húszezren látták, pedig mindössze 400 négyzetméter 
              volt a kiállítási terület az egyetemek auláiban. Az ELFT elnökségében 
              lelkesen üdvözölték azt a tényt, hogy sorban állnak az emberek a 
              "fizikáért".
 
 1995 õszén a Pasaréti úti teniszcsarnokban már 1000 négyzetméteren, 
              sokkal több eszközt kiállítva, hat hétig volt látogatható - még 
              mindig csak ideiglenesen - a Csodák Palotája. A több mint 125 000 
              látogató mindenkit meggyõzött arról, hogy szükség van Magyarországon 
              egy ilyen intézményre. A kiállítást az ELFT továbbra is igen aktívan 
              segítette.
 
 1996. a millecentenárium éve. Talán ez is közrejátszott abban, hogy 
            komoly segítõtársai akadtak a gondolat újraindítóinak. A Soros alapítvány, 
            az OMFB, a Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium a KOMA és Rubik 
            Ernõ jelentõs támogatása segített abban, hogy saját ingatlanban, végleges 
            helyen nyithatta meg állandó kiállítását szeptember 27-én Közép-Kelet-Európa 
            elsõ science múzeuma. A kiállításon több, mint száz eszköz látható, 
            s többször vendég utazó kiállítások is helyet kapnak. Kipróbálható 
            a négyszögletû kerekû autó, a varázsszõnyeg (amely a légpárnás elven 
            mûködik), megtapasztalhatjuk a fakírágyat, longitudinális, illetve 
            transzverzális hullámokat indíthatunk az óriás rugón, elámulhatunk 
            azon, hogy a tapadó súrlódási erõ az egészen meredek lejtõn is képes 
            megakadályozni a vállalkozó szellemû gyerekek lecsúszását az úgynevezett 
            tapadófalról. Korcsolya nélkül is megcsinálhatjuk a piruettet, de 
            ha kedvünk tartja, hatalmas méretû szappanhártyát is elõállíthatunk 
            és tanulmányozhatjuk a minimálfelületeket is. Ha pedig muzsikálni 
            szeretnénk, kedvünkre játszhatunk a zenélõ padlón.
 
 
 Miért fontos (szerintünk) a Csodák Palotája?
 
 Manapság a természettudományos mûveltség, gondolkodás értéke csökkenni 
            látszik. Az egyetemeken egyre kisebb érdeklõdés mutatkozik a természettudományos 
            pályák iránt. Az iskolákban a pénz- és idõhiány miatt kevés a lehetõség 
            a kísérletezésre, ami pedig nélkülözhetetlen a természettudományos 
            érdeklõdés felkeltéséhez és fenntartásához. Ezt a hiányt igyekszünk 
            pótolni olyan kiállítások szervezésével, amelyek a jelenségeket szokatlan, 
            látványos formában mutatják. Alapelvünk a játszva tanítás. A Csodák 
            Palotájában a látogatók a demonstrációs eszközöket saját maguk mûködtethetik, 
            így a bemutatott jelenségeket nem a szokott módon, számokba, képletekbe 
            öntött formában ismerhetik meg, hanem élményszerûen. A természeti 
            törvényekrõl így nem pusztán egy könyv betûkkel, számokkal teleírt 
            lapjai, száraz tényei juthatnak eszükbe, hanem személyes élményeik 
            is.
 
 Kiállításainkon nem egyszerûen ismereteket akarunk átadni, hanem azt 
            szeretnénk, hogy az ismeretek megszerzése örömöt is jelentsen 
            az ide látogatóknak, és az itt eltöltött idõszínvonalas 
            szórakozást is nyújtson számukra. Meggyõzõdésünk szerint a 
            Csodák Palotája meghatározó szerepet tölt be a tudományos ismeretterjesztésben.
 
 A Csodák Palotája, Közép-Európa elsõ ilyen centruma 
            közhasznú társaságként, közhasznú feladatokat ellátva, de költségvetési 
            támogatás nélkül mûködik.
 
 
 A Csodák Palotája eddigi rendezvényei
 
 1. KREATIVITÁS 1994 - Az elso idoszaki kiállítás
 
 2. Csodák Palotája 1995 - idoszaki kiállítás, 1995. szeptember
 
 3. A Váci úti állandó kiállítóhely megnyitása - 1996 szeptember.
 
 4. "Hétköznapi mágiák" - 1997 tavasza
 
 5. "Illúziók" - 1997 osz
 
 6. "Próbáld ki magad!" - 1998 osz
 
 7. "Bolondos Tudomány" - 1999 osz
 
 8. "Játék a javából" - 2000 osz
 
 9. "Kísérletezz velünk!" - 2001 osz
 
 10. "Ne higgy a szemednek!" - 2002 osz
 
 11. "Hangolódj ránk!" - 2003 osz
 
 Természetesen megtalálják régebbi kedvenceiket is: tartalmas szórakozást, 
            kézzel fogható tudományt kínálunk kicsiknek és nagyoknak Közép-Európa 
            mindmáig egyetlen állandó interaktív tudományos bemutatóján.
 
 A rengeteg érdekes játék közül az alábbiakban bemutatunk párat:
 
 1. Óriás pánsíp
 2. Táncoló labda
 3. Beszélõ világ
 4. Videotelefon
 5. Bermuda-henger
 6. Makacs bõrönd
 7. Lépegetõ rugó
 8. Ingatár
 9. "Alkotó" inga
 10. Kerékpár teszt
 11. Lenz-ágyú
 12. Fogj kezet magaddal
 13. Hûtlen árnyék
 14. Interaktív görbetükör
 15. Suttogó ballon
 16. Hõfókuszáló parabolatükör
 17. Suttogó tükör
 18. Xilofon
 
 A Csodák Palotájához hasonló intézményekkel a világ számos helyén 
            találkozhatunk, természettudományos játszóház néven. Ezek a fizikai, 
            a kémiai, a biológiai, a földtani stb. ismeretek játékos módon való 
            elsajátítását segítõ intézmények. A kikészített eszközökkel, mûködõ 
            modellekkel, mûszerekkel való tevékenység révén élményszerûen megtanulhatók 
            az alapvetõ természettudományos tények és összefüggések. A biológiai-élettani 
            megfigyelések tárgya maga a megfigyelõ (gyermek) is lehet. Számos 
            múzeum mûködtet ilyen játszóházat (pl. London, München, Salzburg, 
            New York, Chicago). Ilyen kezdeményezés van hazánkban a Természettudományi 
            Múzeumban.
 |  | 
         
          |  |   
          | © 2003
 |   
          |  
 
  
 
  
 
 Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es 
              színmélységre
 van szükség !
 Ajánlott felbontás
 1024x768 pixel
 24bit-es színmélység!
 
 
 Támogatottböngészõ típusok:
 IE , NS, Mozilla, Opera
 
 Minden jog fenntartva
 Horváth & Fellner
 © 2003
 |  |